Varjad

Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában

Varjad (1899-ig Vránje, szlovákul: Vranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Varjad (Vranie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang Zsolna városrésze
Első írásos említés 1438
Polgármester Ivan Harman
Irányítószám 010 01
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 32″, k. h. 18° 44′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 32″, k. h. 18° 44′ 47″
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolna központjától 4 km-re északra a Kiszuca jobb partján fekszik.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban is éltek emberek, a korai vaskor végéről a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel. A mai települést 1438-ban említik először „Vranye” alakban. A budatíni váruradalomhoz tartozott. Lakói kosárfonással foglalkoztak, de híres volt a falu szilvatermesztéséről is. 1784-ben 30 házában 168 lakos élt.

Vályi András szerint „VRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Brodnónak szomszédságában, és annak filiája; földgye nehezen míveltetik, és néhol sovány.[1]

Fényes Elek szerint „Vranye, Trencsén vm. tót falu, a Kisucza vize mellett: 194 kath. lak. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.[2]

1910-ben 262, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1980-óta Zsolna város része, akkor 832 lakosa volt.

Nevezetességei szerkesztés

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.