Vaszary Gábor

(1897–1985) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró

Vaszary Gábor (Budapest, 1897. július 1.[6]Lugano, 1985. május 22.) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Vaszary János színész, író és Vaszary Piri színésznő bátyja.

Vaszary Gábor
(Gábor von Vaszary)
Vaszary Gábor1.jpg
Született Vaszary Gábor János Arthur
1897. június 7.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1985. május 22. (87 évesen)[1][2][4]
Lugano[5]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Vaszary Gábor
Csipka Auguszta
Foglalkozása
Írói pályafutása
Első műve Mesekönyv (1928)
Fontosabb művei Monpti (1934)

Vaszary Gábor aláírása
Vaszary Gábor aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Gábor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Festeni tanult a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary Jánosnál, majd abbahagyva tanulmányait, újságíró lett. 1921-ben a Szinyei Merse Pál Társaság jutalomban részesítette. 1924-től Párizsban élt, ahol lapoknál volt rajzoló. 1932-ben tért haza. Mint regényíró és humorista nagy népszerűségre tett szert; derűs hangú írásait többnyire maga illusztrálta. 1947-ben emigrált, Svájcban telepedett le. Rövid ideig a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott.[7]

MunkásságaSzerkesztés

Cikkei, regényei saját illusztrációival jelentek meg. Sorra jelentek meg népszerű regényei. Monpti című regényét 28 nyelvre fordították le, háromszor filmesítették meg. Állítólag a német nyelvű kiadások példányszáma elérte a kétmilliót. Színházakban is játszották német nyelven. Színpadon Magyarországon is feltűnt a Monpti, sőt egyes előadásaiban állítólag maga Vaszary játszotta a főhőst, míg a női főszerepet az író nagy szerelme, Gervay Marica alakította. Amellett, hogy nagy sikerű regényeket írt és kiválóan rajzolt, Vaszary Gábor újságíróként is jelentős szerepet vállalt az 1930-as és 1940-es években. Kiállt a kulturális élet szélsőjobb oldal felé orientálódó képviselőivel szemben. Elbeszéléseket és színdarabokat is írt.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Vaszary Gábor (1866–1932) fővárosi főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?). Apai nagyapja, Vaszary Mihály (Keszthely, 1827. július 13.Kaposvár, 1892. augusztus 13.) volt, aki fiatal korában uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár lett, apai nagyanyja hosszufalusi Szabó Kornélia volt. Dédapjának, Vaszary Antal (Keszthely, 1797. július 16. – ?) szűcsmesternek a féltestvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.

Színházi műveiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma íróként: 36.[8]

  • A meztelen lány (1946, 1948, 2004)
  • Az ördög nem alszik (1946, 1948, 1987, 1990, 1992, 2001–2002, 2011)
  • Őszinteség (1946)
  • Ő vagy ő? (1947)
  • Bubus (1948–1949, 1982, 1985, 1991, 1998, 2004, 2009)
  • Meztelen hazugság (1949)
  • Ki van odafenn? (1986)
  • Potyautas (1991, 1994)
  • Ki a harmadik? (1993)
  • A hölgy vetkőzik (1995)
  • Klotild néni (1997)
  • Ez is nászéjszaka? (2002)
  • A vörös bestia (2005–2006)
  • Ránk fér... (2006)
  • Kakasülő (2008)

MűveiSzerkesztés

 
Monpti c. regénye 1937-es Nova Irodalmi Intézetes kiadásának borítója
  • Mesekönyv (1928)
  • Monpti, ill. a szerző (regény, 1934)
  • Ő, ill. a szerző (regény, 1935)
  • Csak te!; Nova, Bp., regény, 1936
  • Vigyázz, ha jön a nő, ill. a szerző (regény, 1936)
  • Amiről a férjek álmodoznak (1937)
  • Ketten Párizs ellen (regény, 1938)
  • Kislány a láthatáron (regény, 1939)
  • A szőkékkel mindig baj van (1939)
  • Hárman egymás ellen (1939)
  • Szegény fiatalok. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1939
  • Az ördög nem alszik (regény, 1940)
  • A nő a pokolban is úr (1940)
  • Tavaszi eső (regény, 1941)
  • Kain (1942)
  • Tíz deka boldogság. Regény; Nova, Bp., 1942
  • Alszik az Isten (regény, 1943)
  • Volt egyszer (regény, 1943)
  • Kuki (regény, németül, 1963)
  • Pók. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1979
  • Édesanyánk. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1980

FilmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Babelio (francia nyelven)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 649/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  7. Aranylant.hu
  8. 2013. május 17-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 6058. old.
  • Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 576. old.

További információkSzerkesztés