Főmenü megnyitása

Vaszary Piri (Budapest, 1901. május 19.[3]Palma de Mallorca, Spanyolország, 1965. október 2.) magyar színésznő.

Vaszary Piri
Vaszary Piroska.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Vaszary Piroska
Született 1901. május 19.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1965. október 2. (64 évesen)[1]
Palma de Mallorca[2]
Házastársa 1. Feld Andor (h. 1924–1926)
2. Horváth Ár­pád (h. 1929–1932)
3. dr. Bodócsy Endre orvos (h. 1932–?)
Gyermekei 1. Bodócsy Piroska (1933– )
2. Bodócsy Endre (1942– )
Pályafutása
Aktív évek 19201959

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Piri témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Édesapja Vaszary Gábor (*Kaposvár, 1866. március 13.–†?) fővárosi főjegyző, édesanyja Csipka Auguszta. Apai nagyszülei Vaszary Mihály (*Keszthely, 1827. július 13.–†Kaposvár, 1892. augusztus 13.), aki fiatal korában uradalmi ispán volt, majd Kaposváron tanár, és hosszufalusi Szabó Kornélia voltak. Vaszary Piri bátyjai Vaszary Gábor író és Vaszary János színész, rendező, író, aki Muráti Lilit vette feleségül. Nagybátyja Vaszary János festő. Dédapjának, Vaszary Antal (*Keszthely, 1797. július 16.–†?) szűcsmesternek a féltestvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.

Háromszor kötött házasságot. 1924. április 22-én Feld Andor nagy­iparoshoz ment férjhez, akitől 1926 áprilisában elvált. Második férje Horváth Ár­pád színházigazgató, a Nemzeti Színház rendezője lett 1929. június 11-én, akitől 1932-től szintén elvált.[4] Harmadszor Bodócsy Endre orvoshoz ment feleségül (Budapesten, az Erzsébetvárosban, 1932. június 14-én[5]), aki­től két gyermeke, Bodócsy Piroska (*1933. április 26.) és Bodócsy Endre (*1942) született.[6]

ÉleteSzerkesztés

Rákosi Szidi szí­nésziskolájába járt, ahol 1920-ban végzett. Újpesten kezdte színi pályáját, és hamarosan a vezető fővárosi színházakban játszott. 1921-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 19221924 között a Magyar Színháznál, az Andrássy úti Színháznál[7] és a Belvárosi Színháznál játszott. 1924-25-ben a Vígszínházban, 1925-ben és 1926-ban a Renaissance Színházban, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott. 1926-tól 1935-ig a Nemzeti Színházban, 1926-1930 között az Andrássy úti Szín­házban, 1934-1936 között a Terézkörúti Színpadon lépett fel. 1936-tól 1941-ig a Magyar Színház, 1942-1944 között az Andrássy Színház tagja lett, melynek az igazgatója a bátyja, Vaszary János volt. 1944-ben rövid időre újra a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1944 végén emigrált. Ausztri­ában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Argentínában, Venezuelában és Kanadában is élt. 1948-tól 1954-ig a Magyar Színjátszó Társaság előadásain is fellépett Argentínában. 1959-ben magyar társulatnál szerepelt Venezuelában.

Már némafilmekben is játszott: A csodadoktor és A napkelet asszo­nya, valamint egy hangosfilm-kezdeményben: Kacagó asszony. A magyar filmek állandó vígjátéki szereplője lett. Kivételes karikírozó-képességgel formálta meg szerepeit. A Tavaszi parádé c. német filmben is sze­repelt 1935-ben. Népszerű volt kabarékupléival is. Rengeteg hangosfilmben szerepelt.

Főbb színházi szerepeiSzerkesztés

 
Nyilas Misi: Vaszary Piri

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Kacagó asszony (1930)
  • Csókolj meg, édes! (1932)
  • Tavaszi zápor (1932)
  • Az új rokon (1934)
  • Frühjahrparade (1934, osztrák)
  • Édes mostoha (1934)
  • Hal­ló, Budapest (1935)
  • Címzett ismeretlen (1935)
  • Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Szent Péter esernyője (1935)
  • A királyné huszárja (1935)
  • Én voltam (1936)
  • Mária nővér (1936, Sein letztes Modell, német)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937)
  • Rád bízom a feleségem (1937)
  • Segítség, örököltem! (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Édes a bosszú (1937)
  • Mámi (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Családi pótlék (1937)
  • A harapós férj (1937)
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Ne­héz apának lenni (1938)
  • Papucshős (1938)
  • Borcsa Ameri­kában (1938)
  • Varjú a toronyórán (1938)
  • A leányvári boszor­kány (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Szegény gazdagok (1938)
  • A varieté csillagai (1938, magyar-német)
  • Fehérvári huszá­rok (1938)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Pénz áll a házhoz (1939)
  • Az utol­só Wereczkey (1939)
  • Hölgyek előnyben (1939)
  • Két lány az utcán (1939)
  • Bercsényi huszárok (1939)
  • Párbaj semmi­ért (1939)
  • Férjet keresek (1939-40)
  • Erdélyi kastély (1940)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Hazajáró lélek (1940)
  • Igen vagy nem? (1940)
  • Hazafelé (1940)
  • Zárt tárgyalás (1940)
  • Pepita kabát (1940)
  • Beáta és az ördög (1940)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Eladó birtok (1940)
  • Balkezes angyal (1940-41)
  • Ma, tegnap, hol­nap (1941)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Magdolna (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Lesz, ami lesz (1941)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Kölcsönkért férjek (1941)
  • Csákó és kalap (1941)
  • Lelki klinika (1941)
  • Miért? (1941)
  • Dr. Kovács István (1941)
  • Gentryfészek (1941)
  • Régi nyár (1941)
  • Kádár kontra Ke­rekes (1941)
  • Behajtani tilos! (1941-42)
  • Kétezerpengős fér­fi (1942)
  • Egér a palotában (1942)
  • Szakítani nehéz dolog (1942)
  • Pista tekintetes úr (1942)
  • Heten, mint a gonoszok (1942)
  • Katyi (1942)
  • Családunk szégyene (1942)
  • A tökéletes csa­lád (1942-43)
  • Jómadár (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Le­gény a gáton (1943)
  • Anyámasszony katonája (1943)
  • Afrikai vőlegény (1943) – Dömötör-Dauer Mária
  • Orient express (1943)
  • Muki (1943)
  • Magyar Kívánsághangverseny (1943)
  • Kerek Ferkó (1943)
  • Féltékenység (1943)
  • Futótűz (1943)
  • Zenélő malom (1943)
  • Aranypáva (1943)
  • A látszat csal (1943)
  • Egy nap a világ (1944)
  • Boldoggá teszlek (1944)
  • Makkhetes (1944)
  • Második Ma­gyar Kívánsághangverseny (1944)
  • Az első (1944)
  • Egy po­fon, egy csók (1944)
  • A csodacsatár (1956)
  • A Jávor (1987)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 20.)
  2. a b Freebase-adatdump
  3. Születése bejegyezte a Bp. II. ker. állami születési akv. 1472/1901. folyószáma alatt.
  4. Vaszary Piri (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyv 816/1932. folyószáma alatt.
  6. Kép a gyerekeiről: Vaszary Piroska – 2014. május 2.
  7. 1937-től Andrássy Színház.

IrodalomSzerkesztés

  • Géger Melinda: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században A Vaszary család, Somogyi Múzeumok Közleményei 18, 355–374, Kaposvár, 2008. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944, Máriabesnyő – Gödöllő, Attraktor kiadó, 2006. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4   – 2014. május 2.
  • Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon 1000-1990, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információkSzerkesztés