Vega (hordozórakéta)

ESA hordozórakéta
(Vega hordozórakéta szócikkből átirányítva)

A Vega egy az Európai Űrügynökség ('ESA') által tervezett négyfokozatú, kis hordozórakéta, melynek fejlesztését 1998-ban kezdték el. Első startja 2012. február 12-én volt, rakománya között volt az első magyar fejlesztésű műhold, a Masat–1 is. Kis terheket (300 kg-tól 2000 kg-ig) szállít Föld körüli alacsony, 700 km-es poláris pályára, melyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el. Fejlesztésekor az Ariane–5 technológiáját is felhasználták. Három szilárd hajtóanyagú fokozata és egy folyékony hajtóanyagú felső modulja van.

Vega hordozórakéta
Vega hordozórakéta a Sentinel–2A műholddal
Vega hordozórakéta a Sentinel–2A műholddal

Változat Vega,
Vega–C,
Vega–E
Funkció űrhajózási hordozórakéta
Gyártó Avio
Fő üzemeltetők Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Méret- és tömegadatok
Hossz29,9 m
Törzsátmérő3,025 m
Indulótömeg136 700 kg
Pálya SSO
Hasznos teher tömege1500 kg
Fokozatok
Fokozatok száma 4
Első fokozat
Típusa P80FW
Tüzelőanyaga HTPB 1912
Tolóereje 3040 kN
Égésideje 107 s
Második fokozat
Típusa Zefiro Z23
Tüzelőanyaga HTPB 1912
Tolóereje 1200 kN
Égésideje 71,6 s
Harmadik fokozat
Típusa Zefiro Z9A
Tüzelőanyaga HTPB 1912
Tolóereje 313 kN
Égésideje 117 s
Negyedik fokozat
Típusa AVUM (Attitude and Vernier Module)
Tüzelőanyaga UDMH/NTO
Tolóereje 2450 N
Égésideje 315,2 s
Háromnézeti rajz
A Vega rakéta oldalnézete
A Vega rakéta oldalnézete

TörténeteSzerkesztés

A Vega rakéta terve Olaszországban született meg 1988-ban, melyet az Olasz Űrügynökségnek (ASI) ajánlottak a nyugdíjazott Scout rakéták helyett. A terv a Zefiro hajtóművön alapult, melyet az Ariane programból nyert tapasztalatok alapján fejlesztettek ki. Mintegy tíz évig tartott, amíg az ajánlatból konkrét terv született az Ariane–4 és –5 szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétái alapján, melyet az ASI és az olasz ipar bemutatott az Európai közösségnek.

A Vega program (Vettore Europeo di Generazione Avanzata) az 1990-es évek elején indult el egy tanulmánnyal, mely szerint szükség van az Ariane rakétacsalád mellett egy kis hordozórakétára, ami lehetőleg az Ariane rakéták szilárd hajtóanyagú gyorsítófokozatát használja.

A ESA végül 1998 áprilisában fogadta el a költségvetés tervezetet, engedélyezve a fejlesztés megkezdését. Ezzel együtt eldöntötték, hogy a rakéta az Ariane–5 továbbfejlesztett gyorsítórakétájaként funkcionáljon.

2000 novemberében az ESA Ariane igazgatósági tanácsa elfogadta a Vega programot, december 15-én hivatalosan is elindulhatott a program, miután 7 ország aláírta az egyezményt. Az rakéta első indítására 2012 februárjában került sor a francia guayanai Guyana Űrközpont ELA 1-es kilövőállásáról. A kilövőállást eredetileg az Ariane–1-es rakétákhoz használták, majd a Vega kilövéséhez újították fel a használaton kívül helyezett platformot.

A rakéták fejlesztését és gyártását az olasz ELV S.p.A vállalat (az ASI és az Avio közös vállalkozása) kezdte el, mely évi 4 kilövésre tervezte a rakétát.[1]

VáltozatokSzerkesztés

Vega–CSzerkesztés

A Vega–C (Consolidation) egy fejlesztés alatt álló változat, mely hasonló áron képes nagyjából 2200 kg hasznos terhet pályára állítani.

Az első fokozata a P120C, melyet később az Ariane–6 gyorsítórakétájaként is használnának. Második fokozata a Zefiro 40 (Z40) 35 t tüzelőanyag kapacitással, ami átlagosan 1100 kN tolóerőt képes biztosítani a rakétának. Harmadik fokozatként a Vega-val megegyező Zefiro 9-el szerelik fel, a 4. fokozat a továbbfejlesztett AVUM+. Ezekkel a változtatásokkal a rakéta hossza 35 méterre, a felszálló tömege pedig 210 tonnára nő. Első startját 2021 júniusára tervezik.

Vega–C LightSzerkesztés

Az Avio vállalat fejleszt egy könnyített változatot, a P120C első fokozat nélkül. A rakéta képes lenne néhány száz kilogrammos terhek pályára állítására.[2]

Vega–ESzerkesztés

A Vega–E (Evolution) a fejlesztés következő lépcsőfoka. Szemben a Vega és Vega–C változatokkal, csak négy rakétafokozat alkotja majd. Első fokozatként a P120C-t használja, másodikként a Zefiro 40-et, harmadikként pedig M10-et, az első európai metán üzemanyagú fokozatot használja majd. Első repülését 2024-re tervezik.

Indítási naplóSzerkesztés

Küldetés
neve
Dátum és időpont (UTC) Starthely Teher Keringési pálya Kilövés
eredménye
Megjegyzés
VV01 2012. február 13. 10:00 Guyana Űrközpont LARES, ALMASat–1, e-St@r, Goliat, Masat–1, PW-Sat-1, Robusta, UniCubeSat GG, Xatcobeo[3] SSO sikeres A Vega első repülése
VV02 2013. május 7. 02:06 Guyana Űrközpont Proba-V, VNREDSat-1, ESTCube-1 SSO sikeres
VV03 2014. április 29. 01:35 Guyana Űrközpont KazEOSat-1 (DZZ-HR) SSO sikeres
VV04 2015. február 11. 02:43 Guyana Űrközpont Intermediate eXperimental Vehicle (IXV) Szuborbitális sikeres
VV05 2015. június 22. 01:51 Guyana Űrközpont Sentinel–2A SSO sikeres
VV06 2015. december 2. 04:15 Guyana Űrközpont LISA Pathfinder LEO sikeres
VV07 2016. szeptember 15. 01:43 Guyana Űrközpont PerúSAT-1, SkySat-4, SkySat-5, SkySat-6, SkySat-7 SSO sikeres
VV08 2016. december 5. 13:51 Guyana Űrközpont GÖKTÜRK-1 LEO sikeres
VV09 2017. március 6. 01:49 Guyana Űrközpont Sentinel–2B SSO sikeres
VV10 2017. augusztus 1. 01:58 Guyana Űrközpont OPTSAT-3000, VENµS SSO sikeres
VV11 2017. november 7. 01:42 Guyana Űrközpont MOHAMMED VI - A SSO sikeres
VV12 2018. augusztus 22. 21:20 Guyana Űrközpont ADM–Aeolus SSO sikeres
VV13 2018. november 20. 01:42 Guyana Űrközpont MOHAMMED VI - B SSO sikeres
VV14 2019. március 21. 01:50 Guyana Űrközpont PRISMA SSO sikeres
VV15 2019. július 10. 01:53 Guyana Űrközpont FalconEye1 SSO sikertelen
VV16 2020. szeptember 2. 01:51 Guyana Űrközpont 7 mikroszatellit és 46 CubeSat SSO sikeres
VV17 2020. november 16. 01:52 Guyana Űrközpont SEOSAT-Ingenio, TARANIS SSO sikertelen
VV18 2021. április 28. 01:50 Guyana Űrközpont Pléiades Neo 3, NorSat-3, BRAVO, LEMUR-2, Tyvak-182A, SSO sikeres
Tervezett indítások
VV19 2021. június[4] Guyana Űrközpont Pléiades Neo 4
2021. közepe[4] Guyana Űrközpont LARES 2 A Vega-C változat első repülése

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vega User's Manual (angol nyelven) (pdf). Arianespace.com
  2. VEGA C LIGHT (angol nyelven). Avio. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
  3. Vega qualification flight VV01 - Press kit (angol nyelven) (pdf). ESA Media Relations Office, 2012. február 6. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
  4. a b Launch Schedule (angol nyelven). spaceflightnow. (Hozzáférés: 2021. május 5.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vega (hordozórakéta) témájú médiaállományokat.

Magyar oldalakSzerkesztés

Külföldi oldalakSzerkesztés

  • Vega (angol nyelven). ESA.int. (Hozzáférés: 2021. május 4.) - A Vega rakétáról az Európai Űrügynökség honlapján
  • VEGA Small Launcher (angol nyelven). ESA.int. (Hozzáférés: 2021. május 4.) - A Vega elemei
  • Vega overview (angol nyelven). Arainespace.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
  • Vega-C (angol nyelven). ESA.int. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
  • VEGA C (angol nyelven). Arainespace.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
  • VEGA E (angol nyelven). Avio. (Hozzáférés: 2021. május 5.)