Velipoja alközség
Velipoja alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 20, közúton 30 kilométerre dél-délnyugati irányban, a Shkodrai-síkság nyugati peremén, az Adriai-tenger partján, a Buna folyó torkolatvidékén. Shkodra megyén belül Shkodra község része. Székhelye Velipoja falu, további települései Baks i Ri, Baks-Rrjoll, Ças, Gomsiqja, Luarza, Mal-Kolaj, Pulaj és Reç i Ri.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 5031 fő.[3] Székhelye, Velipoja népszerű tengerparti üdülőfalu.
| Velipoja alközség | |
 | |
| Az alközség madártávlatból északkeleti irányból a Buna torkolatával | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Shkodra |
| Község | Shkodra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5031 fő (2011)[1] |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 53′ 52″, k. h. 19° 25′ 02″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 52″, k. h. 19° 25′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az alközség a Shkodrai-síkság délnyugati kistáján, a Velipojai-síkon terül el. Délről az Adriai-tenger, nyugatról a Buna folyó és azon túl Montenegró, északról és keletről pedig a Renc-dombság (Kodrat e Rencit) vonulatai határolják. Területének túlnyomó része síkság, a felszínt az északnyugat–délkeleti gerincű Renc-dombság vonulata töri meg, ennek legmagasabb pontja az alközség területén a Fekete-hegy (Maja e Zezë, 543 m). A Buna bal partján, a Renc-dombságtól szerkezetileg is elkülönülve magasodik a Reçi-hegy (Maja e Reçit, 161 m) tömbje. A Buna mellett több mesterséges csatorna hálózza át a területet, ezek közül a legjelentősebb a Vilun-csatorna (Kanali i Vilunit). Az alközség síksági területének délkeleti részén fekszik a 300 hektáros Vilun-lagúna, a Buna torkolatánál pedig a 700 hektáros Dum-láp (Këneta e Dumit) védett vízi élőhelye, számos madár költő- és áttelelőhelye.[4] Az alközség egyetlen közúti összeköttetését az ország belső részével a Shkodrából kiinduló, jó minőségű SH27-es főút biztosítja.[5]
Az alközség fő nevezetessége Velipoja tengerparti üdülőhelye, Albánia legészakibb strandja több kilométer hosszú, széles homokfövennyel, szállásadó helyekkel és éttermekkel.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://web.archive.org/web/20160303233212/http://www.instat.gov.al/media/195835/10__shkoder.pdf
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :4.; Gloyer 2012 :177., 193–195.; Dienes 2017 :163.; Sheme & Mara 2017 :111.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
- ↑ Gloyer 2012 :193.; Dienes 2017 :163.
- ↑ Gloyer 2012 :193.; Dienes 2017 :163., 199–200.; Sheme & Mara 2017 :68., 104.
Források szerkesztés
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. július 24.
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
