Venus

A szépség és a szerelem római istennője

Venus (ejtése: venusz) római istennő. Az ősi Itáliában mint növényi termékenységgel kapcsolatos, növényi jellegű numen volt jelen (később deus), mely végig kulcsszerepet játszott a római vallási ünnepekben és mitológiában. Kultusza összekapcsolódott az etruszkok Turan nevű istennőjének alakjával, aki Vulci város (ejtése: vulki) védnöke volt. A szerelem, szépség, és termékenység princípiuma kapcsolódik nevéhez, de csak másodlagosan. Eredetileg a név jelentése báj, vágy. A kertek gondozásának védnöke, majd a név jelentése miatt kapcsolták össze a hellenizálódó korban Aphrodité alakjával, és lett belőle az i. e. 3. század folyamán a szerelem istennője.

A Campo lemini Venus: a kapitóliumi Venus római márványszobra – British Museum
Venus CallipygusSzépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája, ott Aphrodité Kallipügosz néven
Vénuszgödröcskék[1]

Iulius Caesar ősének nevezte Venust, és templomot emelt tiszteletére (Venus Genetrix temploma), ugyanis nemzetségét, a Iuliusokat Aeneastól eredeztette. Így a trójai hős anyját nagy tisztelet övezte Rómában. Iulius Caesar példáját Augustus is követte. Vergilius az „Aeneis”-ben Vénuszról mint a római nemzet szülőanyjáról ír.

KultuszaSzerkesztés

Venus istennőhöz semmi olyan legendárium nem kötődik, mint a görög Aphroditéhoz. Róma sokkal visszafogottabb és prűdebb volt annál, semhogy isteneiket és istennőiket olyan helyzetekben képzeljék el és ábrázolják, ahogyan azt a görögök tették.

Ahogy a görög mitológiában Aphrodité és Arész gyermeke volt Erósz, úgy a rómaiban Venus és Mars gyermeke Amor (másképp Cupido).

Legrégebbi ismert temploma az i. e. 293. augusztus 15-én felszentelt, Quintus Fabius Maximus Gurges által i. e. 295-ben alapított Venus Obsequens. I. e. 215-ben már a római Capitoliumon is temploma épült.

AlakjaiSzerkesztés

  • Venus Acidalia – vitatott jelentésű és eredetű névalak. Egyesek szerint az Acidalus Orchomenus névből származik. Ez a boiótiai Orkhomenosz város egyik kútjának latin neve. Mások szerint a görög akidész átvétele, jelentése baj.
  • Venus CallipigusSzépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája. Egyenes átvétele Aphrodité Kallipygosz alakjának.
  • Venus CloacinaMegtisztító Vénusz, az etruszk vízistennő, Cloacina beolvasztása.
  • Venus Ericina – a viszályhozó Vénusz (vö. az Acidalia lehetséges jelentéseivel). A név Eryxtől, a Viszálytól származik. A capitoliumi Venus-templom ezen alaknak lett szentelve.
  • Venus FelixSzerencsés Vénusz, Hadrianus a Via Sacra (Szent Út) mellett építtetett neki templomot.
  • Venus GenetrixVénusz-anya, a gens Iulia istenanyja és védnöke.
  • Venus LibertinaSzabad Vénusz. Az Esquilinuson volt temploma.
  • Venus Murcia – egy kevéssé ismert murciai istennővel összeolvadt alak.
  • Venus Obsequens – a házasságvédő Vénusz, akinek aventinusi templomában bírságolták meg a házasságtörőket.
  • Venus UraniaÉgi Vénusz, ami inkább csak gyakori jelző, mint önálló alak.
  • Venus VerticordiaVénusz, a szívek őrizője. I. e. 114-ben, a Sibylla-tekercsek egyik jóslata miatt építettek templomot számára.
  • Venus VictrixGyőzedelmes Vénusz, a harcos istennő, aki talán a keleti Istár kultuszimportja. I. e. 55-ben Pompeius a Marsmezőn (Campus Martius) építtetett templomot számára. A Capitoliumon is állt egy szentélye.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés