Veres József (evangélikus lelkész)

(1851–1913) magyar egyházi író, evangélikus főesperes, lelkész, helytörténész

Veres József (Orosháza, 1851. január 2.Szarvas, 1913. december 11.) evangélikus lelkész, evangélikus főesperes, országgyűlési képviselő, tanár, helytörténész, egyházi író.

Veres József
Született1851. január 2.[1]
Orosháza
Elhunyt1913. december 11. (62 évesen)[1]
Szarvas
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • evangélikus lelkész
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884–1892)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892–1896)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901–1906)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A gimnáziumot Szarvason végezte, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott, de csakhamar Sopronba ment teológiát tanulni. Tanulmányait Halléban fejezte be 1874-ben. A Vécsey és Zay családoknál volt nevelő, de csak néhány hónapig. 1876-ban a soproni líceumba kapott meghívást a magyar irodalom és latin nyelv tanári székére és ott csakhamar lelkésszé is választották. 1879-ben az orosházi evangélikus gyülekezet választotta lelkészévé. 1884., 1887., 1892., 1901. és 1905-ben az orosházi választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1902-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja, 1912-ben a Magyar Evangélikus Lelkészek Egyesületének első elnöke lett.

Írásai szerkesztés

Kisebb tanulmányai egyházi, iskolai ügyekről, irodalmi és művelődéstörténeti rajzok és útirajzok sat. megjelentek a következő hirlapokban: Prot. Egyh. és Isk. Lap, Evang. Egyház és Iskola, a békésmegyei tört. egylet Évkönyve, Budapesti Hirlap, Keresztényi Magyarország, Orosháza, Orosháza és Vidéke, Orosházi Közlöny, Orosházi Ujság; dolgozott a Magyar Nyelvőr számára. Cikkei a Békésvármegyei Évkönyvben (XII. 1887. Egyetmást Orosházáról), az Orosházi Ujságban (1890. 4-6. sz. Berzsenyi Dániel mint ódaköltő, 1895. 45., 46. A magyar közmondásokból).

Munkái szerkesztés

  • Orosháza multjáról. Orosháza, 1883. (Balassa Pál, Orosháza rövid története 1844. c. munkáját újra kiadta és a jelenre vonatkozó adatokkal ellátta).
  • Hirdesd az igét. Uo. 1883. (Egyházi beszédek).
  • Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján. Uo. 1886. Fénynyom. képekkel.
  • A békési ág. hitv. esperesség segélyegyletének alapszabályai. Javaslatképen előterjeszti. Uo. 1887.
  • A magyarországi ág. hitv. egyház alkotmánya. A békési esperesség megbízásából javaslatképen. Uo. 1890.
  • Az orosházi ev. gyülekezet az 1889-90. számadási évben. Uo. 1890. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 18. sz.).
  • Kossuth Lajos. Három beszéd. Uo. 1895.
  • Orosháza ünnepe, a község és ág. hitv. ev. gyülekezet alapításának 150 éves emléknapján. Uo. 1895.
  • Legnagyobb szeretet. Egyházi beszéd. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes és bányakerületi gyámintézet közgyűlése alkalmával Budapesten 1897. okt. 17. Uo. 1898.

Országgyűlési beszédeit egyenként kinyomatta.

Szerkesztette: Az orosházi ág. hitv. ev. gyülekezet templomának százados emlékünnepe 1886. okt. 31. Orosháza, 1887. c. gyűjteményes munkát; mint kiadó-tulajdonos szerkesztette az Evangélikus Egyház és Iskola c. lapot 1904. és 1905-ben a 13. számig.

Források szerkesztés

  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

További információk szerkesztés

  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Orosházi almanach 2009. Szerk. Sass Ervin. Orosháza, Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, 2010.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.