Vetka
Vetka (Ветка) kisváros Fehéroroszországban, a Homeli terület Vetkai járásának székhelye. Az 1999-es népszámlálás szerint 7,7 ezer lakosa volt. A Szozs-folyó bal partján, Homeltől 23 km-re északkeletre fekszik.
| Vetka | |||
 | |||
| A Szpaszo-Preobrazsenszkaja-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Alapítás éve | 1685 | ||
| Irányítószám | 247131 | ||
| Körzethívószám | 2330 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8599 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 125 m | ||
| Terület | 8,913245 km² | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 33′ 33″, k. h. 31° 10′ 51″Koordináták: é. sz. 52° 33′ 33″, k. h. 31° 10′ 51″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vetka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Története szerkesztés
A települést 1685-ben alapították a Szozs egyik szigetén (Vetka), melyről a nevét is kapta. Ekkoriban a lengyel-orosz határ a közelében húzódott. Vetka ekkoriban az óhitűek fontos települése volt, egyben az ikonfestészet központja. Az 1730-as években mintegy 40 ezer lakosa volt. Jelentőségét azzal veszítette el, hogy a cári hadak kétszer is feldúlták (1735-ben és 1764-ben), lakóinak nagy részét pedig Szibériába hurcolták. 1772-ben került Oroszországhoz. 1925-ben várossá nyilvánították, majd a következő évben járási székhely lett. 1928-ban alapították ma is működő szövőüzemét. Az észak felől előrenyomuló német csapatok 1941. augusztus 15-én foglalták el. Vetka az ország első felszabadított városai közé tartozott, a megszállókat 1943. szeptember 28-án űzték ki. 1986 után a csernobili atomkatasztrófa következtében a járásban kitelepített falvak lakóinak egy részét a városban telepítették le.
Gazdasága szerkesztés
Tejüzeme a járás 23 tejtermelő gazdaságában termelt tejet dolgozza fel.Textilgyára a recsicai textilkombinát kihelyezett üzeme. Lakóinak nagy része Homelbe ingázik. A P-30-as főút köti össze Homellel és Csacserszkkel, a P-124-es út pedig Dobrussal.
Nevezetességek szerkesztés
A város legrégebbi épülete a főtéren (Vörös-tér, Krasznaja ploscsagy) álló, 1897-ben épült egykori Grosikov-kereskedőház, mely 1987 óta a járási népművészeti múzeumnak ad otthont. A Szpaszo-Preobrazsenszkaja-templom az 1990-es évek-ben épült, a mellette álló emlékkő a csernobili katasztrófa után kitelepített 59 településnek állít emléket. A főtéren, a járási hivatal épületével szemben áll Lenin egész alakos szobra.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
