Viczay Mihály (kamarás)

Gróf lózsi és hédervári Viczay Mihály (Hédervár, 1756. július 25.1831. március 18.) császári és királyi kamarás, birtokos, amatőr archeológus és numizmata, európai hírű gyűjtő.

Viczay Mihály
Viczay Mihály Pollák.jpg
Született 1756. július 25.
Hédervár
Elhunyt 1831. március 18. (74 évesen)
Hédervár
Állampolgársága magyar
Foglalkozása földbirtokos, régész, numizmatikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Viczay Mihály témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Viczay Mihály és Draskovich Terézia[1] legidősebb fiúgyermekeként született. Eleinte jogi tanulmányokat folytatott, és egy darabig állami ügyekkel is foglalkozott. Nagyon érdeklődött az archeológia iránt, így visszavonult Hédervárra, ahol már addig is régiség- és éremgyűjteményt halmozott fel. 1826-ban már 11 432 görög, 13 411 római pénz és érem volt a gyűjteményben, melyből 1243 aranyérem.[2] Így lett a hédervári múzeum az ország legszebb magángyűjteménye, ahol szép számmal külföldi tudósok is megfordultak. Többek között Sestini olasz és Robert Townson angol szakíró is megemlékezik e gyűjteményről.

Győrzámolyt[3] 1779-ben földrengés rázta meg, aminek hatására a templom erőteljesen megrongálódott. Viczay Mihály gróf szinte alapjától újjáépítette.

Viczay gróf pártfogója volt a jezsuita Pray Györgynek történetírónak, akit később Mária Terézia Magyarország királyi történetírójává nevezett ki.

Széchenyi István két levelet is írt Viczaynak németül lótenyésztési terveiről, mivel Viczay is ménestulajdonos volt.

CsaládjaSzerkesztés

1776. július 28-án Kismartonban vette nőül Grassalkovich Anna Antónia (1760-1815) grófnőt, gróf Grassalkovits I. Antal leányát, aki három gyermeket szült neki:

  • Mihály (1777. június 22. – ?) felesége Zichy Margit
  • Ferenc (1780. július 24. – 1836. május 13.) felesége zicsi és vázsonykői Zichy Amália grófnő
  • Karolina (Hédervár, 1789. október 10. – Nustar, 1839. február 13.) férje Belasi Khuen II. Anton gróf

MunkájaSzerkesztés

  • Musei Hedervarii in Hungaria numos antiquos graecos et latinos descripsit, anecdotos vel parum cognitos etiam cupreis tabulis incidi curavit. Vindobonae, 1814

JegyzetekSzerkesztés

  1. A trakostyáni Draskovich család horvát eredetű, névadó őse III. András király idejében élt. A család 1567-ben bárói, 1631-ben pedig grófi címet kapott. A család több tagja volt horvát bán.
  2. Életrajzi összefoglaló. mek.oszk.hu
  3. Győrzámoly már a középkorban az esztergomi főegyházmegyébe, a komáromi főesperességbe, a hédervári esperesi kerületbe tartozott.

ForrásokSzerkesztés