A viharharang főleg szőlőhegyeken, gyümölcsösökben, tanyás területeken felállított harang, melynek a népi vallásos hagyomány szerint vihar- és főleg jégesőelhárító hatása van. A fennmaradt írásos emlékek szerint már a középkorban létezett Európaszerte a harangok viharűző erejének hagyománya.

MagyarországonSzerkesztés

A török kiűzése után lassan benépesedő Szeged környéki tanyavilágban telepített „szőlőhögyek” szinte mindegyikét csőszök vigyáztak. Általában a csőszház mellé állítottak keresztet, viharharangot, amellé pedig harangbódét a „högygazdák”. A csősz feladata volt a szőlő védelme, ami vihar esetén abból is állt, hogy a szakadó esőben a harangbódé alá állva húzza a harangot, és közben imádkozzon.

Jégeső közeledtével a csősz kötelessége volt a vihar elé harangozni, hogy Isten segítésével oszlassa szét a felhőket. A harang a katolikus egyházban a szentelmények közé tartozik. A harangozás viharűző szerepét kétféleképpen magyarázzák: a régebbi szemlélet szerint a harang hangja fölfelé száll, így az Úristen is meghallja, és megszünteti a jégesőt. A másik magyarázat szerint a harang kibocsátotta hanghullámok megrezegtetik a levegőt, s így szétoszlatják a viharfelhőket.

További információkSzerkesztés

  • A hitélet népi hagyományai [1]
  • Csőszbértől a Szentháromság vasárnapjáig, film a lápastavi fogadalmi miséről, [2]*Grynaeus[[3]*Grynaeus halott link]] Tamás: Sacralis kisemlék−kutatás Magyarországon, Acta Ethnologica Danubiana 8–9., 2007 [4][halott link]
  • Kiss Gábor Gergely: Bogár, Vezér és a viharharang, Délmagyarország, 2006. november 22. [5]
  • Lápastói Búcsú Zsombón [6]
  • ifj. Lele József: Vihar elleni harangozási szokások Zákányszéken [7]
  • Timár Kriszta: Szabadtéri mise Zsombón jégverés ellen, Délmagyarország, 2010. május 31. [8]
  • Varga Ferenc: Domaszéki viharharangok és körösztök, Szegedi Könyvtári Műhely 24., 1985/2–3.
  • Vass Erika: A népi vallásosság [9]