Vilma hessen–kasseli hercegnő

hessen–kasseli hercegnő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 26.

Vilma hessen–kasseli hercegnő, férjezett Vilma porosz királyi hercegnő (németül: Prinzessin Wilhelmine von Hessen-Kassel, Prinzessin von Preußen; Kassel, 1726. február 25.Berlin, 1808. október 8.) hessen–kasseli hercegnő, házassága révén porosz királyi hercegné.

Vilma kasseli hercegnő
Született1726. február 25.
Kassel
Elhunyt1808. október 8. (82 évesen)
 Porosz Királyság, Berlin
Nemzetiségenémet
HázastársaHenrik porosz királyi herceg
SzüleiMiksa hessen–kasseli herceg
Friderika Sarolta hessen–darmstadti hercegnő
Foglalkozásaarisztokrata
SírhelyeBerlini dóm
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilma kasseli hercegnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 

Vilma hessen–kasseli hercegnő 1726. február 25-én jött világra családja kasseli kastélyában Miksa hessen–kasseli herceg (1689–1753) és Friderika Sarolta hessen–darmstadti hercegnő (1698–1777) ötödik gyermekeként, egyben negyedik leányaként. Szülei a hesseni uralkodócsalád két, egymással vetélkedő ágából származtak, azonban házasságuk a felek megbékélését hivatott szimbolizálni. A családban nyolc gyermek között egyetlen fiú volt csupán. A zeneszerető Miksa herceg pazarló életmódot folytatott, leányai számára a jessbergi kastélyban „Prinzessingarten” néven parkot is létesített. Friderika Sarolta hercegnő hosszú hónapokat töltött férjétől távol, szülei otthonában, s családja részéről sok kritika érte szabados és költekező életmódja miatt. Maga Vilma hercegnő kellemes modorú volt, a kor egyik szépségeként írták le – 1789-es poroszországi látogatásakor Hedvig Erzsébet Sarolta holstein–gottorpi hercegnő így emlékezett az akkor már idős hercegnőről: „Magas és csinos hölgy volt gondosan őrzött alakkal, bár nagyon sovány, és még mindig látható, hogy feltűnően szép lehetett fiatalkorában. A szeme nagy és élettel teli, noha kissé kidülledő, és a tekintete nyughatatlan. Igen szellemes, de kora következtében néha előfordul, hogy egyszerre több témáról is beszél. A modora fejedelmi, tökéletesen mutat, és ráadásul nagyon udvarias és leírhatatlanul kedves volt hozzám.”[1]

1751-ben a hercegkisasszonyt bemutatták az akkori porosz uralkodó öccsének, Henrik porosz királyi hercegnek (1726–1802). A herceg a hétéves háborúban megalapozta katonai hírnevét és népszerűségét, azonban menekülni szeretett volna bátyja hatalma elől, és az egyetlen kiutat a házasságban látta: „Jó házasságot fogok kötni, és úgy fogok élni, ahogy azt az Öreg megkívánja.”[2] II. Frigyes porosz király Vilma hesseni hercegnőt szemelte ki öccse jövendőbelijének. A menyegzőt 1752. június 25-én, Charlottenburg kastélyában tartották. Vilma hercegnő hamar egyike lett a porosz udvar legnépszerűbb hölgyeinek, azonban saját férjét nem sikerült elbájolnia – Henrik herceg így vélekedett róla: „Zavar és untat engem, már előre ásításra késztet”.[3] A házasságból nem született gyermek, több történész szerint azért, mert Henrik herceg homoszexuális volt.[4]

A házaspár a fővárosban az Unter den Lindenen birtokolt palotát, melyet külön Henrik herceg számára építettek. A pár valódi otthona azonban Rheinsberg kastélya lett, melyet a herceg legidősebb bátyjától kapott ajándékba 1744-ben, de mint állandó lakhelyet csak 1753-tól kezdték használni. Távollétében a herceg engedélyével és kérésére fivérei díszes ünnepségeket és bálokat szerveztek a kastélyban, hogy a hercegné ne unatkozzék. 1760-tól a hercegné visszaköltözött a fővárosba, hogy az ottani rezidenciában töltse legtöbb idejét,[4] míg férje továbbra is Rheinsbergben maradt.

1766-ban a gyermektelen házaspár teljesen különvált, ennek kiváltó oka (vagy ürügye) a hercegné egy állítólagos házasságtörő viszonya lett volna. A szakítás valódi oka Henrik herceg erősödő érdeklődése volt kíséretének férfi tagjai iránt.[5] Vilma hercegné továbbra is a berlini Unter den Lindenen álló hercegi palotában lakott.

1806-ban a napóleoni háborúk folyamán az akkor már nyolcvanéves Vilma hercegné egyike volt a porosz királyi család azon kevés tagjának, aki nem menekült el a francia seregek elől, hanem ott maradt a fővárosban.[6]

Vilma hessen–kasseli hercegnő és porosz királyi hercegné 1808. október 8-án hunyt el nyolcvankét éves korában. Halála után egy évvel, 1809-ben a hercegné egykori lakhelyét, az Unter den Lindenen álló hercegi palotát III. Frigyes Vilmos porosz király az akkor megalapított Berlini Egyetemnek (Alma Mater Berolinensis) adományozta. Az egyetem nevét 1828-ban Frigyes Vilmos Egyetemre (Friedrich-Wilhelms-Universität), 1949-ben Humboldt Egyetemre változtatták. A berlini egyetem központja ma is az egykori hercegi palotában működik.

  1. af Klercker 1927  121.
  2.   „Ich werde mich wohl verheiraten und leben wie der Alte es wünscht.” Lásd Geschichte Berlins
  3.   „Sie stört, langweilt mich und bringt mich schon im Voraus zum Gähnen.” Lásd Die Zeit 2002
  4. a b Die Zeit 2002
  5. Albert Moll: Die konträre Sexualempfindung, Fischer’s Medicin Buchhandlung, 1899. (128. old.)
  6. Frank Bauer: Napoleon in Berlin. Berlin: Berlin Story Verlag. 2006. 78. o.  

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelmine von Hessen-Kassel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Wilhelmina of Hesse-Kassel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés