Vita:A hét napjai

"A történelmi Magyarországon, Európában egyedülállóan, számos helység arról a napról kapta a nevét, amelyen ott a heti vásárt tartották"

• Biztos ez az "Európában egyedüállóan"? --Hkoala 2006. augusztus 12., 20:58 (CEST)
  • Egyrészt ez egy komoly lexikonból idézet. A Magyar Katolikus Lexikon szócikke: hét. A lexikon a Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A Szent István Társulatnál jelent meg. Idézem:
    „Mo-on, Eu-ban egyedülállóan, számos helység arról a napról kapta a nevét amelyen ott a heti vásárt tartották (pl. Tardoskedd, Csíkszereda, Csütörtökhely, Nagyszombat). A planétáris napnevek használata hazánkban az Árpád-kor végén már kihalóban volt. Lengyo-ban viszont a 15-16. sz: még az egyh. személyek is ezt részesítették előnyben a lat. és nemz. nyelvű megnevezésekkel szemben.” Capras Dávid ^vita 2023. február 4., 22:17 (CET)
• Szerintem igen. Van ellenpéldád? Tofalvi 2006. augusztus 13., 12:13 (CEST)
• Nincs, de például fogalmam sincs a balti országok nyelveiről, sem Albániáról, sem Máltáról. --Hkoala 2006. augusztus 13., 13:05 (CEST)
• Hát, akkor az "ártatlanság vélelme" alkalmazandó, ha nem tudsz felhozni semmilyen bizonyítékot a vádra. :-)) Merthogy, nálad van a bizonyítási kényszer...Tofalvi 2006. augusztus 13., 13:14 (CEST)
  • Wikipédia:Idézd forrásaidat! Amíg nem idézel mértékadó forrásból ennek alátámasztására, addig nem egy tárgyilagos enciklopédia cikkbe való. --Rodrigó ⇔ 2006. augusztus 13., 14:29 (CEST)
    • Másrészt úgy tűnik, mások is foglalkoztak ezzel, pl.: Wochenmarkt-Ortsnamen: eine mittelalaterliche ungarlaendische Namenlandschaft. Robert Zett; Slavisches Seminar der Universität Zürich, 1997 Idézem:
      „Eine solche Interpretation wird gestützt durch den Umstand, dass Ortsnamenmit dieser Motivation ausserhalb des historischen Ungarn entweder überhaupt nicht oder nur sporadisch auftreten. Der gesamte romanische und germanische Bereich kennt solche Namen nicht. Dasselbe gilt für den Balkan, einschliesslich der beiden rumänischen Fürstentümer Moldau und Walachei (im Gegensatz zu Siebenbürgen). Die wenigen südslavischen Gegenbeispiele – slov. Podcetrtek und Podsreda in der südöstlichen Steiermark, bosn. Srida varos sowie serb. Subotica trg – liegen im unmittelbaren ungarischen Ausstrahlungsbereich und erhalten dadurch, als Fortsetzung der slavischen Namengebung innerhalb Ungarns, ihre Erklärung. (…)
      Aus den obigen Darlegungen darf der Schluss gezogen werden, dass die Wochemarkt-Ortsnamen eine spezifisch ungarische bzw. ungarländische Motivationslandschaft darstellen. Die Grenzen sind die Grenzen des mittelalterlich unga­rischen Staates. Innerhalb dieses Bereichs ist die Dichte der Belege am aller-grössten, ausserhalb finden sie sich nur sporadisch bzw. fehlen ganz.” Capras Dávid ^vita 2023. február 4., 22:17 (CET)

A magyar népi hagyomány eltér a nyugati gondolkodástól a hét napjai és azok bolygómegfeleltetése során úgymint:
Kezdés: Vasárnap = merkúr
Hétfő (hadfő)= mars
Kedd = hold
Szerda = nap
Csütörtök = szaturnusz (csütörtököt mond)
Péntek = Vénusz (ez az 1 nap egyezik meg a nyugati felosztással)
Szombat (szabad)= Jupiter (magyarok csillaga)
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.83.17.63 (vitalap | szerkesztései) 2008. március 1., 23:17

Milyen nap volt a legelső?

Melyik nap volt a legelső? Úgy gondolom, hogy a vasárnap, mert Isten ekkor kezdte teremteni a Földet (vagy valami ilyesmi). És mikor volt ez pontosan? Gondolom inkább a naptárkészítés környékén kellene keresgélni pl. valamikor Gergely pápa idejéből. Ő kiszámított valami időpontot Krisztus születésének, ettől elkezdték számolni az időt (év, hónap, nap). Persze függetlenül attól, hogy valójában nem is akkor született. Tehát a jelenlegi időszámítás egy, a Krisztus születése előtt kb. 42 évvel azelőtti időpontban lehetett ráadásul egy szerdai napon. De ez a naptárkészítő pápa mégis mi alapján vette a fiktív 1. év január 1-i dátumhoz a hét nevét? Mert itt nekem a terminálban azt írja, hogy ez a nap szombat, ha az épp aktuális naptól visszaszámolunk. Gondolom, ez szokás volt. Tehát először az emberek csupán pihenőnapokat tarthattak. Ezek lehettek a szombatok. Akár Krisztus előtt több ezer évvel. Majd teltek az évszázadok és elkészült az első naptárreform. A pápa kiszámította Krisztus születését 1. december 25.-re. És erre visszavezette a hét napjának nevét. Biztos van utalás ezekben a régi írásokban, hogy mi alapján lett megadva ezen kezdő dátumhoz a hét napjának neve. – Köszi, hogy végighallgattátok. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Brtkr (vitalap | szerkesztései) 2019. február 22., 15:24‎