Főmenü megnyitása

A hét napjai a társadalmi időbeosztás fontos elemei, egy hónapban körülbelül négyszer ismétlődő ciklust alkotnak.

A babilóniai csillagászok hét égitestet ismertek (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz), amelyekről úgy gondolták, hogy a mozdulatlanul álló Föld körül keringenek. Mindegyik égitest egy-egy isten nevét viselte, amely az adott napot kormányozta. Ezért sok nyelvben a hét napjai nevüket az égitestekről vagy istenekről kapták (például újlatin nyelvek, germán nyelvek).

A manapság használatos hetes csoportosítás a babilóni és a zsidó vallásból öröklődött. A Biblia teremtéstörténete szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette (vasárnap-péntek), és a hetedik napon (szombat) megpihent, és ezt a napot ünnepnapnak nyilvánította.

A hétnapos időciklust hivatalosan Nagy Konstantin császár vezette be 321-ben.

Tartalomjegyzék

A hét napjainak neveiSzerkesztés

latin név jel fordítás magyar név angol név német név francia név spanyol név orosz név
dies Lunae   Hold napja hétfő Monday Montag lundi lunes понедельник
dies Martis   Mars napja kedd Tuesday Dienstag mardi martes вторник
dies Mercuri   Merkúr napja szerda Wednesday Mittwoch mercredi miércoles среда
dies Iovis   Jupiter napja csütörtök Thursday Donnerstag jeudi jueves четверг
dies Veneris   Vénusz napja péntek Friday Freitag vendredi viernes пятница
dies Saturni   Szaturnusz napja szombat Saturday Samstag samedi sábado суббота
dies Solis   a Nap napja vasárnap Sunday Sonntag dimanche domingo воскресенье

A latin eredetitől eltérő jelentésű napnevek rövid magyarázataSzerkesztés

A hétfő a magyar hét első napja, a hét feje.
Az orosz понедельник ≈ после недели = a неделя (nevű nap) utáni (nap) (valamikor неделя-nak nevezték a vasárnapot).

A kedd magyar szó: második (nap)-ot jelent, a kettőkettedik rövidülése - az orosz вторник szintén ezt jelenti.
Az angol Tuesday a régi angol „Tiwesdæg” napnévből ered és jelentése „Tiw's Day” = „Tiw (isten) napja”. (Tiw az ógermán *Tîwaz - és a skandináv Týr - háború- és törvény-isten.) Ugyanez mutatható ki a német Dienstag napnévről is.

A magyar szerda (amit a szlávból vettünk át), a német Mittwoch és az orosz среда egyaránt azt jelenti: (a hét) közepe. (Olyan hét esetén, amelyben vasárnap a hét első napja, és szombat a hetedik.)

Az angol Wednesday a középkori angol Wednes dei-nek felel meg. Ez nem más, mint az óangol Wōdnesdæg, ami tkp. az angol Woden (Wodan) isten napját jelenti (Woden a 7. századig egy angolszász isten). A Wēdnes dæg megfelel a skandináv Oðinsdagr ("Odin's day") napnévnek, amely a latin dies Mercurii egyfajta fordításának tekinthető.

A (szláv eredetű) magyar csütörtök és az orosz четверг egyaránt azt jelenti: negyedik (nap). Az angol Thursday név az óangol Þunresdæg-ből alakult ki: "Thunor's Day" (egyezésben a skandináv Þorsdagr-gal). Thunor és Thor tkp. az ősgermán Thunaraz mennydörgésisten újabb neve. A legtöbb germán nyelvben e nap neve eme isten nevét viseli: dánul, norvégül, svédül Torsdag, németül Donnerstag, hollandul pedig Donderdag.

A magyar péntek eredete vitatott, szláv vagy görög lehet. Lásd: az orosz пятница = az ötödik (nap). Mindkettő a hét ötödik napját jelenti. A germán nyelvekben ez a nap Frigg, Frîja, Frea istennőé, akit a rómaiak ekvivalensnek tekintettek Venusszal. A nap neve hollandul Vrijdag, angolul Friday, németül Freitag stb.,

A magyar szombat, a német Samstag, a francia samedi és az orosz суббота napnevek mind a zsidó sabbát (שבת) napnévből erednek.

Régen a kereszténységben általános volt, hogy a vasárnap volt a hét első napja, mert ezen a napon támadt fel Jézus. (A kereszténységben ezért ünnep a vasárnap.) Az orosz воскресенье valóban a воскресение = feltámadás szó módosult alakja. A magyar vasárnap pedig valóban vásárnapot jelent, mert régen a vásárokat ezen a napon tartották. A francia dimanche forrása a latin „dies Dominicus” = „az Úr napja” kifejezés. Ebből ered - összeolvadásból - egy „diominicu” kifejezés. Ez a francia elnevezés eredetije.

A perzsában a hét első napja a szombat, melynek neve šanbe; az ezutáni napokat a számnevek segítségével képzik: yekšanbe, došanbe, sešanbe, čahâršanbe, panğšanbe (a yek, do, se, čahâr, panğ jelentése: egy, kettő, három, négy, öt; az öt jelentésű szó indoeurópai nyelv révén rokon a mi szláv eredetű péntek szavunkkal, de itt a csütörtök az ötödik nap). Külön neve a pénteknek van: ğom'e, ez arab eredetű. Dusanbe városának neve hétfőt jelent, ekkor tartották ott a vásárt.

Helységnevek, amelyek egy nap magyar nevét tartalmazzákSzerkesztés

A Magyar nagylexikon [1] szerint a hét napjainak magyar nevét a következő helységnevek tartalmazzák:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7