Főmenü megnyitása

Vásárosbéc (németül Wetz) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Vásárosbéc
Vásárosbéc címere
Vásárosbéc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Bankó István (független)[1]
Irányítószám 7926
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség174 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vásárosbéc (Magyarország)
Vásárosbéc
Vásárosbéc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 46″, k. h. 17° 43′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 46″, k. h. 17° 43′ 37″
Vásárosbéc (Baranya megye)
Vásárosbéc
Vásárosbéc
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárosbéc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szigetvártól északra, a Zselic alján fekszik, Magyarlukafa és Visnye között. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak a 6607-es útból Somogyapáti területén kiágazó, közel 16 kilométeres 66 125-ös úton érhető el, a nyugati szomszédságában fekvő Visnyével csak földút köti össze. A központjától mintegy 7 kilométerre délre fekvő Dióspuszta településrésze Somogyapáti Adorjánpuszta nevű községrésze felől érhető el, a 66 129-es számú mellékúton.

TörténeteSzerkesztés

A falu és környéke a fennmaradt adatok szerint az Árpád-korban királyi vadászterület volt. Nevét 1332-1237 között említették először egy oklevélben.

A 15. században a Szigetvári vár birtokai között sorolták fel. Vásárosbéc a török időkben sem néptelenedett el, de lakossága nagyon megfogyatkozott. A 18. század végétől német családok is érkeztek ide, azonban a második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették a faluból. A településnek több birtokosa is volt: többek között a Rupoli, Athini, Balogh, Pajty és Batthyány, Biedermann, Mautner, Veisz és Sövény családok neve szerepelt a falu birtokosai között.

A község a 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 1065 lakosa volt, melyből 911 magyar, 143 német volt. Ebből 627 római katolikus, 422 református, 12 izraelita volt. Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták. A 2001-es népszámláláskor 236, 2008 január elsejei adatok szerint pedig 186 lakosa volt.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2,9% cigánynak mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 14%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 22,2% (4,1% nem nyilatkozott).[3]

Lakóinak száma korcsoportok szerintSzerkesztés

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Korcsoport 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben
0-18 éves 56 fő
19-50 éves 100 fő
51-60 éves 26 fő
60 év feletti 27 fő
Összesen: 209 fő

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom.
  • Református templom.

ForrásokSzerkesztés

  1. Vásárosbéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Vásárosbéc Helységnévtár
  • Magyar Köztársaság Helységnévtára.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés