Detrekőcsütörtök
Detrekőcsütörtök (szlovákul Plavecký Štvrtok, németül Blasenstein-Zankendorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
| Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) | |
 | |
| A Szent Küldetés templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Malackai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ivan Slezák |
| Irányítószám | 900 68 |
| Körzethívószám | +421 34 |
| Forgalmi rendszám | MA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2513 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 96 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 24,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Detrekőcsütörtök
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 16° 59′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 16° 59′ 48″ | |
| Detrekőcsütörtök weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Detrekőcsütörtök témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Malackától 8 km-re délre fekszik.
TörténeteSzerkesztés
1206-ban Cheturtuchyel néven említik először. 1231-ben II. András oklevelében szerepel, melyben megerősíti Malacka város jogait a detrekőcsütörtöki uradalomra. A magyar királyok a középkorban határőröket telepítettek erre a vidékre, mely a közeli Detrekő várához tartozott. A 16. századig a falu története kevéssé ismert. A 15. században a Stiborok beckói váruradalmának része volt. 1553-ban Csetertek néven említik Serédy Gáspár birtokaként. 1647-ben a Somodi és Vízkeleti családoké.
Vályi András szerint "Detrekő Csötörtök. Tót falu Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stomfától más fél mértföldnyire, a’ hegyen túl való járásban. Határja közép termékenységű, vagyonnyaik jók, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Detrekő-Csötörtök, (Zankendorf, Sztvertek), Pozson m. tót falu, Stomfa és Malaczka közt, a holicsi országút mellett. Lakja 1313 kath., 15 zsidó. Kath. paroch. templom; urasági majorság; juhtenyésztés; szép erdő; hat vizimalom; téglavető; homokos határ. F. u. gr. Pálffy család."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 1202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus temploma a 14. század első felében épült. A 17. és 19. században átépítették.
- A Szent Rozália kápolna a 18. században épült.
KözlekedésSzerkesztés
VasútiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- Juraj Turcsány - Mária Nováková 2015: Plavecký Štvrtok - dejiny obce.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.