Vita:Alexandra Rachmanova

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Életrajzi szócikkek (jól használható besorolás)

Ez egy életrajzi szócikk. Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2019. február 9.

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2019. február 9.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Megjegyzés

gaja: a Szerelem, cseka,halál egy naplóregénytrilogia,amiből minden kiderül az említett szócikkhez. A felhasznált forrást a hitelesség kedvéért jegyeztem föl. Kérem a lap reaktiválását!

---

Nem értem a kérdést. A fenti cím a trilógiának csak egy része. Ennél a szócikknél az a speciális eset áll fenn, hogy az írónő élettörténete azonos a regényei tartalmával. A regények tehát forrásként is felhasználhatóak.

A szerzők a szereplők nevét és a helyszíneket biztonsági okokból megmásítva írták le. Ezért azok hitelességét egyéb forrásokból ellenőriztem és megszűrtem. Emiatt szerepelnie kell a szócikkben a valóságos életrajznak is és annak leírt változatának is, hogy az összefüggések érthetőek legyenek.

Megfordítva: az írónőt jellemzi az is ahogyan ő a saját életét leírta, saját szubjektivitása. Tehát személyiségének és életművének megértéséhez fel kellett használnom a regényeit is. MZ/X ^vita 2018. január 16., 18:00 (CET)

---

Megtaláltam a szerkesztői vita egyes elemeit a 2012-es évből. A jelenlegi szócikk nem szó szerinti másolata bármely forrásnak – azonban ahhoz, hogy az írónő személyisége és az oroszországi állapotok érthetővé váljanak, elhelyeztem három idézetet; idézetként erőteljesen kiemelve, hogy így érthető legyen az idézet szerzői jogi háttere. Ha valaki szükségét látja, az idézet alá odaírom a fordító nevét is. MZ/X ^vita 2018. január 16., 18:13 (CET)

A szócikk címe

Nem értem, miért Alexandra Rachmanova a cik címe. Honnan került elő az Alexandra? (És ráadásul "X"-szel). Elolvastam a cikk "Névhasználat" szakaszát, de abból sem derül ki. A többi nyelvű wiki megfelelő szócikkei sem használják ezt a nevet. Szerintem Alja (vagy esetleg Alia, ha úgy írta) az egyetlen indokolható név, hiszen ezt használta íróként (a szócikk szerint is), ezen lett híres. – Vadaro ^vita 2018. július 2., 20:49 (CEST)

Három könyve van meg nekem (magyarul). A külső címlapom csak Rachmanova szerpel. A belső címlapon mindhárom kötetben x-szel írták a keresztnevét. A magyar könyvkereskedők is x-szel írják (bookline, libri, és a MOKKA ODR) is. Tudomásom szerint a fiának is x-szel írták a nevét. Ez a német írásmódja a névnek. MZ/X ^vita 2018. július 3., 15:23 (CEST)

Elnézést, de a fia keresztneve miért érdekes? Az írónő nevéről beszélünk, konkréten arról a nevéről, amelyiken a könyvei által világhírű lett. Az eddigiekből úgy látom, hogy az első magyar nyelvű könyvei (az 1930-as években) Alexandra Rachmanova név alatt jelentek meg, a 90-es években ugyanezeket változatlan fordítással adhatták ki.

Az általad említett Odrportal.hu azért nem érdekes, mert ugyanezen nem csak "Alexandra", hanem sok helyen "Alja" név is van; pl. itt: [1] vagy itt: [2] vagy itt: [3]. Egy másik portál, a Worldcat.org is tele van "Alja"-val: [4].

De szerintem nem ez a lényeg, hanem az, hogy ő maga az Alja nevet használta (lásd alább!), ezen a néven adták ki német nyelven a könyveit, melyeket azután több nyelvre lefordítottak. Összeszedtem a net-ről néhány régi dokumentumot, melyek ezt alátámasztják:

• Fotó egy bécsi emléktábláról, persze németül: [5] Eszerint rendes (nem leánykori) neve: Alexandra von Hoyer, aki (kiemelve:) Alja Rachmanova néven írta Milchfrau in Ottakring c. dokumentumregényét.
• Egy csomó német nyelvű dedikált könyve, a borítók kattintható képein szinte mindenütt: Alja Rachmanova [6]. Köztük van a Tolsztojról írt könyve is, saját kezű aláírása 1948-ból: Alja Racmanova v. Hoyer
• Két másik, német nyelvű dedikációja, az aláírás itt is: Alja Racmanova v. Hoyer [7] és itt [8]
• Aláírása 1964-ből

Az alábbiakban néhány róla szóló írás vagy könyv, modern mai szövegekkel, németül: Alja Rachmanowa (nem Alexandra!): [9] és [10] vagy a SalzburgWiki cikke vagy ez: 2016. január. Bár nem hoztam ide linket, de francia, spanyol, vagy szlovák nyelvű könyvein is az Alja nevet találtam. Minthogy ezt használta, ezen lett híres, és mivel a magyar wikin a művésznevek esetében ezt tartjuk lényegesnek, szerintem a cikk átnevezendő Alja Rachmanova-ra. – Vadaro ^vita 2018. július 3., 20:08 (CEST)
Meg kell mondanom, hogy nagyon sokat kerestem forrást ehhez a cikkhez. Valóban találkoztam az általatok említett változatokkal. Ehhez csak egy negatívumot tudok hozzátenni: sehol semmi utalást nem találtam sem az Alexandra, sem az Alexander (=Jurka) névváltozatára (vagyis hát arra, hogy miért választotta épp ezt a nevet). Igen ám! De valamilyen okból csak létrejött ez az x-es névváltozat. Ismétlem, nem tudom, miért és hogyan. Nem tudtam kinyomozni. Annyit bizonyosan állíthatok, hogy ezt a névváltozatot oroszul nem írta le; mert ez már Ausztriában született, mint írói név, németül.

Tőlem átírhatjátok a cikk címét... As you like it. MZ/X ^vita 2018. július 4., 21:18 (CEST)

Ha változtatni akartok, annyit hozzátehetek, hogy önmagát a naplóiban és regényeiben Álja néven nevezi (azaz, mások így szólítják meg). MZ/X ^vita 2018. július 4., 21:24 (CEST) Megvan a negyedik kötet is: Gyermekkorom. Ezt nem a naplója alapján írta, hanem a visszaemlékezéseit tartalmazza. Ennek a címlapján is x-szel jelölik a nevét. MZ/X ^vita 2018. július 6., 12:05 (CEST)

Némi magyarázat

Sokat kerestem, de nem találtam forrást, ezért itt írom meg. Rachmanova és férje kissé naivan kezelték a titkaikat. Amikor elhagyták Oroszországot, ők még a régi brutális GPU-t ismerték, és nem tudták, hogy a Szovjet Únió politikai nyomozó hatóságai már nemcsak bunkóval, de ésszel is dolgoznak. Azt hitték, hogy a nevük megváltoztatása elég ahhoz, hogy a hatóságok a nyomukat veszítsék, és álnéven leveleztek az otthon maradottakkal. Pedig, ha igazán akarta volna a GPU, elérte volna őket. Nincs tudomásom arról, hogy akár szüleit, akár testvéreit bármi megtorlás érte volna.

A hatóságok az útlevelekből nyilván kihagyták a vallásra utaló bejegyzéseket. Ezért Ausztriába érkezve valószínűleg meg kellett keresztelniük a fiukat még egyszer; az apja után római katolikussá. Nyilván ekkor kapta a Jurij helyett az Alexander nevet.

Nem szabad elfelejteni, hogy Rachmanova minden iratot megsemmisített, amikor elhagyták Oroszországot, még férje műveit is. Ezek életveszélyesek lettek volna, ha a hatóságok megtalálják a határátlépésnél.

Csak arra tudok gondolni, hogy e három tényező miatt használtak álnevet – ami egy író számára eléggé természetes, akár van politikai oka rá, akár nem. És az írói álnevet kifejezetten a német könyvkiadó számára adták meg, németül. MZ/X ^vita 2018. július 8., 11:38 (CEST)

Miért nem utazott el a fia temetésére?

A szócikk azt írja, hogy az írónő meghasonlott magával, ezt az igazolja, hogy 1947-ben nem utazott Svájcból Ausztriába. Ez a tény önmagában semmiképpen sem igazolja a meghasonlás tényét (legfeljebb, ha ő maga is így indokolja, erre nézve azonban nem kaptunk forrást). 1955-ig Ausztria ugyanúgy négyhatalmi megszállás alatt állt, mint Németország; Bécs környéke éppenséggel szovjet igazgatási terület volt. Ha antibolsevista alapon csak kicsit is kinyilvánította a szimpátiáját Hitler rendszere iránt – már pedig ennél sokkal többet tett, gyakorlatilag a háború végéig lelkes támogatója volt –, akkor bőségesen volt rá oka, hogy elkerülje Ausztriát. Még a szövetségesek által uralt területeket is, nem hogy a szovjetekét. – Garamond ^vita 2019. október 11., 18:28 (CEST)

Sajnos, erről semmi nem derül ki a forrásokból, pedig hegyeket olvastam át Rachmanova miatt.

Nem volt könnyű azt sem összekaparni, ami a szócikkbe belekerült. Az, hogy kevés forrást tudok felmutatni, alighanem abból származik, hogy nyugaton már nem keltett érdeklődést, a "szovjet blokkban" meg betiltották. Következésképp csak olyan források bukkanhattak fel, amelyek az Internet fellépése után keletkeztek. Ami vajmi kevés. A legfontosabb: még a szülőhazájában is alig van nyoma, hiszen a Szovjetunió felbomlása idején halt meg.

A birtokomban van elég sok műve, de az 1947 körüli időről életrajzi adatokat nem találok bennük. A fenti kérdésre még a leginkább autentikus forrás sem ismer magyarázatot (a Salzburg városi WIKI)

A kérdéshez választ csak sugallni tudok. Mégpedig; neki pszichológusi végzettsége volt, és szakmai háttere alapján rengeteget foglalkozott gyermekpszichológusként az egyetlen gyermekével. Ez a gyermek felnőtt - és meghalt. Mi kell több egy anyának? MZ/X ^vita 2019. október 11., 21:05 (CEST)