Vita:Bős–nagymarosi vízlépcső

Legutóbb hozzászólt Szilas 13 évvel ezelőtt a(z) Lényeg témában
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 24.

A cikk címe szerkesztés

  • meglehetősen egyéni megoldással kezeli a cikk címe a kötőjelet. Bár nagykötőjel kellene, a könnyebb beírás miatt a kicsi is elfogadható, de szóközzel dúsítva teljesen helytelen... és lusta vagyok a hivatkozásokat kijavítani. -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 22:53 (CEST)Válasz

na, ez pont egyszerre tűnt fel nekünk :) biztos, h nagykötőjel? ez ilyen állandósult izé, nem alkalmi, vagy hogy van ez... Alensha  * 2005. szeptember 4., 22:57 (CEST)Válasz

Semmi sem biztos, de a 263/c § szerint: „Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs...” itt meg ugye, a szép nagy gát jól összeköti. A viszonyunk hozzá meg olyan, amilyen. (Ja, és egy bizonyos politikai pártot is nagykötőjellel kell jól megnevezni) -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 23:07 (CEST)Válasz

Igazuk van, de nézzék el nekem. Tudok hibázni. Nyugodtan javítsák ki, ami rossz. JAK 2005. szeptember 4., 23:10 (CEST)Válasz

Hát, nem tudom. A valamitől valameddig viszony inkább arra érvényes, hogy pl. Győr–Sopron–Ebenfurt vasútvonal. A gát elsődleges funkciója végül is nem valaminek az összekötése. Alensha  * 2005. szeptember 4., 23:16 (CEST)Válasz

És a két part összekötése? az nudli? -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 23:17 (CEST)Válasz

A működés miatti pusztulást kell még bővíteni. --Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 30., 18:04 (CEST)Válasz

A nagykötőjel SZVSZ helytelen: a gát nem Bőstől Nagymarosig tartott volna, hanem külön gát van Bősnél, és egy másik Nagymarosnál. A kérdés: felfoghatja-e a nyelvtan úgy, hogy a rendszer összeköti a két települést?

Referálás eredménye (2007. április–május) szerkesztés

Hibák szerkesztés

A kronológiát kijavítom, viszont a másolt szöveggel nem tudom mit csináljak! Üdv   Szajci 2007. június 29., 13:27 (CEST)Válasz

Jogsértő? szerkesztés

Kedves Szajci! Bár nem tettem vissza, az általad hivatkozott "szakdolgozat" majd egy az egyben a Környeztevédelmi Lexikonból való, mint ahogy a kivett rész is a Környeztvédelmi lexikon része.JAK 2007. július 30., 07:46 (CEST)Válasz

Ha egy ez egyben kimásolod, akkor az jogsértő, mert szó szerinti másolata egy jogvédett műnek. Egyáltalán a Környezetvédelmi Lexikon jogvédett? Buda vita 2007. július 30., 09:18 (CEST)Válasz
Gyanítom, hogy a Környezetvédelmi Lexikon is valahol valamilyen formában jogvédett (nem szabadon terjeszthető), bár álláspontom szerint, az amit a Környezetvédelmi Hivatal, mint fő szponzor szponzorált, annak egy tudományos, vagy ismeretterjesztési céllal alakult (non-profit) lexikonban nem szabadna jogvédettnek lennie.JAK 2007. július 30., 21:17 (CEST)Válasz

Ezt nem tudom, csak azt tudom, hogy ami a neten van, és előbb keletkezett, mint a wikin, és szóról szóra van az jogsértő.   Szajci (reci) 2007. július 30., 09:21 (CEST)Válasz

Ad abszurdum, ha a wikin később kerül bemásolásra egy olyan anyag, aminek a forrása meg van jelölve, és az nem jogvédett, akkor az annak ellenére sem jogsértő, ha egy neten szereplő írás (forrásmegjelölés nélkül) korábban idéz belőle, még akkor sem jogsértő, ha szóról szóra megegyezik a két szöveg. A te általad hivatkozott lap hozzászólásaiban is megjegyzés található arra vonatkozóan, hogy az a a szakdolgozat egy-az egyben a Környeztvédelmi Lexikon szövege. Amennyiben a Környeztvédelmi lexkion nem jogvédett, akkor sem a szakdolgozat, sem a wiki szövege nem lehet jogsértő.Más kérdés, ha jól olvasom, hogy a wiki kizárólag azokat a munkákat fogadja el jogtisztának, aminek a megjelölése szabad felhasználásúJAK 2007. július 30., 21:17 (CEST)Válasz

Na visszaállítottam. Szerintem az lesz a legjobb, ha megkérdezed a kocsmafalon, hogy mit tehetünk ez ügyben. Üdv   Szajci (reci) 2007. július 31., 14:16 (CEST)Válasz

egyébként is dolgozom a szöveg átdolgozásán, hogy még a jogsértés gyanúja se merüljön fel.

Addig meg szerintem jobb egy kicsit jogsértő- főleg ha nem szólnak érte, sőt üdvözlik (lsd vitalapon), mint a semmi. De már csak egy kis idő, és ez is tárgytalanná válik.JAK 2007. július 31., 18:11 (CEST)Válasz

ISBN szerkesztés

Üdv! Azt lehet tudni, hogy melyik Környezetvédelmi lexikon-ról van szó ? Mert ha Láng István: Környezetvédelmi lexikon (Akadémia Kiadó) akkor íme: ISBN: 9630578479Hun Históriás vita 2008. július 18., 19:54 (CEST)Válasz

Lényeg szerkesztés

Elolvasva a szócikket komoly kételyek merülnek fel bennem. Valahogy az az érzésem, hogy akik a szócikket írták, maguk sincsenek tisztában ennek a témának a jelentőségével, vagy nem is akarnak elfogulatlanul tárgyalni egy ilyen témát. Nem véletlen, hogy az ekológiai hatásokról egy árva szó, nem sok, annyi sincs benne. Néhány dolog, ami egyáltalán nem derül ki a szócikkből:

  • Miért akarták egyáltalán megépíteni?
  • Mik lettek volna az előnyei?
  • És a hátrányai?
  • Mi a helyzet a Duna nem magyarországi szakaszain? Arrafelé nincsenek környezetvédők, vagy pl. az osztrák politikai diktatúra lenyomta a környezeti katasztrófát az elnyomott nép torkán? Ott sem építenek erőműveket, csak a magyar és csehszlovák kommunista diktatúra összeesküvése lett volna a nagymarosi terv?
  • Mibe került volna a létesítmény az eredeti terveknek megfelelően?
  • És így félbeszakítva?
  • Mi lett az építkezés felfüggesztésének környezeti hatása? Tényleg jobb ma a helyzet, mintha befejezték volna?
  • Mi az igazság abban, hogy a szerződés felbontása volt az a téma, amely lehetőséget adott az akkori ellenzéknek, hogy a siker reményében felvegye a harcot a kommunista államhatalommal? És megérte? Az a gyanúm, hogy a meg nem épült erőmű az egész rendszerváltozás utáni politikai rendszer kollektív ostobasága pártállásra való tekintet nélkül. Jó volna, ha legalább mi nem csapnánk be saját magunkat.
  • Igaz-e, hogy a magyar fél tulajdonképpen eddig semmi épkézláb ötlettel (se jogi, se technikai, se környezetvédelmi ötlettel) nem állt elő, mellyel rendezni lehet a kérdést?

Azt hiszem, hogy nemcsak Trianonról kell rendbe tenni az emberek gondolkozását, hanem ilyen dolgokról is. Az, hogy Szlovákia gazdaságilag jobban fejlődik nálunk, talán az is hozzájárult, hogy ők nem dobtak ki egy jelentős összeget az ablakon ahhoz, hogy környezeti károkat okozzanak, hanem hasznosították azt.

Ezekhez képest az, hogy a kínos jogászi szerencsétlenkedések sorozata, melyet a magyar fél részéről az összes kormány képviselői kifejtettek, részletesen, irodalmi hivatkozásokkal ellátva dokumentálva van. Elnézést, senkit sem akarok megsérteni, csak arra szeretnék rávilágítani, hogy a formai követelmények akármilyen szigorú betartása sem biztosítja azt, hogy a Wiki objektív, kiegyensúlyozott ismereteket közvetítsen.

Magyarország egyik leggyönyörűbb tája a Dunakanyar, de ha idegeneket kalauzolok el a visegrádi fellegvár felé menő útra és letekintünk az elragadó panorámára, mindig megkérdezik, mi az a furcsa öböl ott a kanyarban? Csak udvariasságból nem mondják, de látszik arckifejezésükön, hogy nem hiszik, hogy a híres magyar szürkeállomány kicsit monumentálisra sikerült emlékműve terül el előttük.Kaboldy vita 2010. november 17., 17:02 (CET)Válasz

100%-osan egyetértek a fentiekkel. Ugyanakkor látni kell, hogy ez még mindig egy darázsfészek, és iszonyatos energiákat kötne a témával kapcsolatos vitákat újrajátszani a wiki keretében.– Szilas vitalapom 2010. november 17., 17:45 (CET)Válasz
Visszatérés a(z) „Bős–nagymarosi vízlépcső” laphoz.