Vita:Berillium-szulfát

olvadás- és forráspontok

Sajnos teljes a káosz, én a CRC Handbook 97. kiadását használtam forrásként, de a cikk az angol és a német verzió alapján íródott, az ott megadott lényegesen régebbi forrásokat használva. Íme egy kis összehasonlítás:

olvadáspont (anhidrát):

* 550–600 °C, bomlik (CRC Handbook, 62. kiadás, 1981)
* 580 °C, bomlik (Lehrbuch der Anorganischen Chemie. 91.–100., 1985)
* 1127 °C (CRC Handbook, 97. kiadás, 2016)

olvadáspont (dihidrát):

* 158 °C, −H2O (Die Hydrate des Berylliumsulfats, 1906)
* 400 °C, dehidratálódik °C (CRC Handbook, 62. kiadás, 1981)
* 92 °C, bomlik °C (CRC Handbook, 97. kiadás, 2016)

olvadáspont (tetrahidrát):

* 111,5 °C, −2H2O (Die Hydrate des Berylliumsulfats, 1906)
* 110 °C, −2H2O (CRC Handbook, 62. kiadás, 1981)
* ~100 °C, bomlik (CRC Handbook, 97. kiadás, 2016)

forráspont (anhidrát):

* 2500 °C (CRC Handbook, 62. kiadás, 1981)
* nincs adat (CRC Handbook, 97. kiadás, 2016)

forráspont (dihidrát):

* nincs adat (CRC Handbook, 97. kiadás, 2016)

forráspont (tetrahidrát):

* 580 °C (CRC Handbook, 62. kiadás, 1981)
* nincs adat (CRC Handbook, 97. kiadás, 2016)

Ahol lehetett, megpróbáltam a frissebb forrást használni. A CRC Handbookban kifejtik, hogy folyamatosan frissítik, javítják, pontosítják a vegyületek adatait, nyilván ebből ered, hogy a különböző kiadásokban eltérnek az olvadás- és forráspontok. – Assaiki ^üzenőlapja  2018. szeptember 29., 00:16 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)