Vita:Canterbury mesék (film)
Ezt a szócikket nem kellett volna ész nélkül átnevezni! A Canterbury mesék melléknévi alakja ugyan tényleg canterburyi, de mind a Chaucer-mű, mind a Pasolini-film hivatalos magyar címe: Canterbury mesék! Ez is egyike azon eseteknek, amikor nem ártana tájékozódni, mielőtt valaki fontos javítást eszközöl egy szócikkben... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.1.204.161 (vitalap | szerkesztései)
- Nincs olyan, hogy "hivatalos magyar cím". Ha kiadták volna hasonló címen, még az sem ok, hogy mi itt megőrizzük, hiszen egyértelmű a név helyesírása. Chaucer, se Pasolini nem magyar címet adott nekik. A lapon fel lehet tüntetni, hogy hibás névalakkal jelent meg magyarul. Köztünk legyen mondva, az pláne nevetséges érv, hogy egy filmforgalmazó csapata tud-e helyesen írni. Más kérdés, hogy mikor Bartos Tibor a Breakfast at Tiffany'st "Álom luxuskivitelben" néven magyarította, akkor az az ő szerzői tulajdona. Ezt is mind nem ártott volna végiggondolni egy ilyen fontos módosítás eszközlése előtt. Ha további kérdései vannak, kedves látogatónk, a helyesírási kocsmafalon várjuk. – Bennó (beszól) 2007. június 4., 12:08 (CEST)
A Canterbury mesék se mint könyv, se mint film nem tegnap jelent meg először magyarul. Ha se a könyvkiadásban, se a filmforgalmazásban évtizedek óta nem érezték szükségét annak, hogy a címet "Canterburyi mesék"-re javítsák, akkor szerintem nem a Wikipédia hatásköre ezt felülbírálni. A könyvet nyilván fordítók, szerkesztők, lektorok stb. tanulmányozták az évek során a különböző kiadások (újra megjelenések) számára, a cím mégis maradt. A filmet több forgalmazási csatornán játszották nálunk (Filmmúzeum, tévé, videó, DVD), tehát valószínűleg ott is több ember kezdeményezhette volna a javítást. Mégsem tették, pedig valószínűleg helyesen írni közülük is tud legalább egyvalaki. Éppenséggel tehát nem a magyarban igenis MEGGYÖKERESEDETT címváltozatot kéne egy személyben felülbírálni, hanem a lapon éppenhogy azt kéne ESETLEG feltüntetni, hogy ma már nem ez lenne a helyesírási szabályoknak megfelelő forma. Nevetséges egyébként a Wikipédián helyesírásról beszélni, amikor a szócikkek hemzsegnek a helyesírási hibáktól, elütésektől, pontatlan fogalmazásoktól (a tárgyi tévedésekről nem is szólva), melyekre még annyi mentség sincs, hogy valamilyen kiadó vagy filmforgalmazó által adott cím volt a kiindulási pont. Részemről a témát lezártam, felőlem akár Kenterböri mesékre is átkeresztelhető a szócikk, ha valaki úgy tartja jónak. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.1.204.161 (vitalap | szerkesztései)
- Azért nem tették, mert az y-ra végződő nevek i-képzős változatával kapcsolatban mindenkor nagy zavar uralkodott a fejekben, ennyi. Nem kell ezt művészi teljesítménnyé avatni, se nagy ügyet csinálni belőle. Ma másképp írjuk, és mivel a helyesírási címváltozat nem minősül önálló alkotásnak, nem kell tiszteletben tartanunk, max. megjegyezni zárójelben, hogy ezért és ezért így és így adták ki. – Bennó (beszól) 2007. június 4., 13:07 (CEST)
Magam se gondolom, hogy művészi teljesítmény lenne a "Canterbury mesék" elnevezés. Meglehet, tényleg tájékozatlanság vagy azóta megváltozott helyesírási szokások eredménye. Ami viszont biztos, hogy mind a könyvet, mind a filmet a könyvtárakban, tékákban, szakirodalomban stb. nálunk "Canterbury mesék" címen tartják nyilván, így lelhető fel, s ezért a Wikipédián is helyesebb ezt a változatot használni, szerintem. "Canterburyi mesék"-kel jóval ritkábban találkozhat az érdeklődő, hiába ez lenne most már nyelvtanilag a helyes. Egyébként szerintem a régi forma annyira meggyökeresedett az irodalomban (és részben a filmvilágban is), hogy aligha valószínű a másik változat térhódítása a közeljövőben. Mellesleg a helyesírás a Wikipédián mindig is problémás kérdés volt: elég csak arra utalni, hogy pl. hiába a "Néró" a helyes magyar írásforma a Magyar Helyesírási Szótár szerint, ha más okokból egyes szócikkek szerzői a "Nero" formához ragaszkodnak.
- Ez így már közelebb áll a szívem szerinti változathoz. :o) Aber. A szócikknek időnként épp az az egyik célja, hogy egy meggyökeresedett, de se szép, se indokolt, se gyümölcsöző változat helyett tudatosítson egy jobbat, megfelelőbbet. Ilyenkor az elérhetőség azért nem érv illetve probléma a wikiben, mert csinálhatunk átirányítást a rossz változatról, és a cikkben elmesélhetjük, hogy i nélkül jelent meg, ahogy a könyvtárak is teszik, amikor a bibliográfiai leírásban [sic!] jelzéssel közlik, hogy nem a leíró volt hülye, hanem a kiadó. :o)
- A Nero/Néró két okból más: a magyaros nyúlás meghonosodottnak tekinthető, illeszkedik egy sok szó által követett tendenciába, tehát népszerűsítő, nem tudományos munkákban az OH és társai támogatják. A Nero formát fenntartja magának a szakma, mert hiszen tudnivaló, hogy a Nero e-je rövid (és igen, a hangminőség enyhén szólva is karakteres egy szó aurájában). Mint látható, elvi kérdésről van itten szó, nem annyira technikairól. :o) (Amúgy érdemes volna ennek a diskurzusnak a tanulságait a helyesírási kocsmafalon is összefoglalni.) – Bennó (beszól) 2007. június 4., 16:05 (CEST)
Így most azért elég fura, hogy a könyv címe i-vel, a filmé pedig i nélkül van. Ugyanazok az érvek vonatkoznak mind a kettőre (így honosodott meg vs. helyesírási szabályzat), nem ártana egyformán nevezni mind a kettőt. – Trevor vita 2008. május 13., 19:09 (CEST)
- Év elején ezzel a kérdéssel az Akadémiát kerestem meg, ahonnan Dr. Eőry Vilma tudományos munkatárs az alábbi választ adta 2008. január 13-án: „Tisztelt Uram! [...] Első kérdésére a következő a válasz: a Canterbury mesék cím írásmódja »hagyományos«, tehát ez vált szokásossá valószínűleg még akkor (1954 előtt), amikor a most érvényes helyesírási szabályzatunk közvetlen előzménye és alapja megjelent. A mai helyesírási szabályoknak tehát nem felel meg ez az írásforma, mégis ezt ajánlom a felsorolt indokok miatt.” Magyarán mondva itt egy olyan, évtizedek óta (erősen) rögzült hagyományőrző írásmódról van szó, melyet nem érdemes felülbírálni csupán azért, mert az apátság vagy az érsek a jelenlegi helyesírási szabályok szerint már canterburyi, és nem canterbury. Ezt a hagyományos írásmódot (Canterbury mesék) őrzi évtizedek óta a könyvkiadás, a filmes szakirodalom, a színházi világ stb. Ez tehát nem helyesírási hiba, amit javítani kell (mint például a Jóban Rosszban vagy a Jóbarátok), hanem hagyományőrző írásmód. Egyébként más helyesírási kérdésekben is vannak az általános szabálytól eltérő kivételek. Filmfan vita 2008. május 14., 11:51 (CEST)
Eszerint a film címe szerepel helyesen, a könyvé nem - átmásolom a könyv vitalapjára ezt az üzenetváltást. – Trevor vita 2008. május 14., 17:20 (CEST)