Vita:Csaba királyfi
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2015. szeptember 3. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Településterület szerkesztés
Mindenárom kiirtasz egy szót, a településterületet. Még akkor is, ha csak rá kellene keresned a web-en, hogy lásd, ez egy bevett szó a tudományban, néprajzban. Hiába írtam a kommentben, hogy a településterület egy tágabb fogalom, mert benne van a legelőterület és az ideiglenes nyári szállás is, amit nem tekintünk településnek, ahogy a nyári kempinget sem. Újra kijavítod ellenérv nélkül, és felteszed azt a kérdést, amire ott volt a válasz. Települések a téli szállásokból lettek Magyarországon. Referenciát kérsz olyasmire, ahol három mondat után ott volt a referencia. Jó, betettem mégegyszer. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 5., 20:20 (CEST)
Györffy a törzsek kapcsán a törzsek lakterülete, törzsek telephelye, településterület, szállásterület kifejezéseket felváltva használja. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 5., 21:04 (CEST)
Egy példa a Bár–Kalán nemzetség, amelynek téli szállásai, állandó települései, monostorai Csongrád vármegye területén voltak, nyári legelőterülete állandó szállások nélkül Hunyad vármegye területén. Helynevek a legelőket, földeket, ideiglenes szállásokat is jelölték, a településterületbe mindez beleszámít, de települések területének már nem nevezhetjük. A települések területe az a terület, ahol a települések vannak, ami egy állandó objektum, a településterület pedig mindaz a terület, amit használnak. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 5., 21:29 (CEST)
Egy olyan korban, ahol viszot mindenki állandó településeken lakik, természetesen a két fogalom megegyezik. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 5., 21:31 (CEST)
- Szia. Értem, és elnézést kérek. Legyen úgy, ahogy te akarod. Üdv. Kristiano vita 2011. július 6., 14:39 (CEST)
Anonymus kunjai nem egyenlőek a mai értelemben vett kunokkal szerkesztés
Sajnos ebben a szócikkben is megtalálható, hogy "Anonymus elbeszélése ellenben hibás, mivel a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában" - az örök vesszőparipa Anonymus hiteltelensége mellett. Lehet, hogy Anonymus valóban hiteltelen, sok mindenben téved is. Azonban nem a kunok emlegetése bizonyítja mindezt.
Egyrészt Anonymusról még mindig nem bizonyosodott be 100%-ig, hogy III. Béla jegyzője volt (Ő maga csak "Béla király"-t említ, ami alapján lehet I. Béla is).
Hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy ha nem III. Béla jegyzője lett volna, akkor rögtön nem lenne jogosultsága az "Anonymus elbeszélése hibás", meg a "visszavetíti kora állapotait a honfoglalás korába" kritikáknak. És mivel - mint mondtam - nincs bizonyíték, mely Béla jegyzője volt, hogy lenne bizonyíték arra, hogy "elbeszélése hibás"? Hogy hibás-e, azt csak akkor lehetne megmondani, ha tudnánk, melyik Béla jegyzője volt, vagyis hogy mikor élt és miért használta a "kun" szót. A cikkbe tehát a jelenlegi megfogalmazás helyett inkább egy "a tudomány mai állása szerint valószínűleg hibás", illetve egy még tudományosabb/alaposabb "amennyiben Anonymus III. Béla jegyzője volt, elbeszélése hibás" kitétel illene.
Visszatérve Anonymus kunjaira: az ómagyar nyelvben a hun szó úgy hangzott, hogy "chún", és tulajdonképpen nem jelentett kunt, hanem sokkal inkább hunt. A kemény h-val az elején ejtett szó volt tulajdonképpen a később kialakult kun szó előképe, a kettő egy és ugyanaz. Ezt onnan lehet tudni, hogy mind a hun, mind a kun szó nem egy bizonyos népnevet jelentett, hanem egyfajta gyűjtőfogalom volt: mindenki kun/hun volt, aki a mai Moldvából, Ukrajnából, illetve a Fekete-tenger északi mellékéről, Magyarországhoz képest keletről jött.
A mai értelemben vett, kun néven ismert népcsoport a besenyők helyén, a főként az egykori besenyők utódaiból és azokat kiegészítő más rokon török törzsekből alakult törzsszövetség volt, akik az 1200-as években kerültek kapcsolatba a magyarokkal. Ők sem használták magukra a "kun" elnevezést, hanem a magyarok nevezték így őket - ugyanazzal a logikával, ahogyan azelőtt hunoknak nevezték volna.
Elnézést a hosszú indoklásért, tisztában vagyok vele, hogy az ilyesmi vajmi kevés embert érdekel és bőven megelégszik az "Anonymus elbeszélése hibás" és a "kunok emlegetése anakronisztikus" kijelentésekkel, hiszen az agyunk kapacitása véges, túl sok információt befogadni felesleges, és az egyszerűsítés sok helyet spórol, mégis úgy éreztem egy kis kiegészítés idefér a történelmi mazochistáknak.81.183.245.214 (vita) 2016. április 19., 14:33 (CEST)
- Az utolsó kún József Attila mamája volt. OsvátA Palackposta 2016. április 19., 14:43 (CEST)