Vita:Dézsy Zoltán (riporter)

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Russay vagyona

A cikk Russay István vagyonát 17 millió dollárban határozza meg. Hogy ezt kicsit jobban képbe helyezzük: Borvendég Zsuzsanna történész a Kossuth Rádióban 2018-ban azt nyilatkozta, hogy Russay vagyonának az a része, amit dokumentáltan felderítettek, közel 1 milliárd forintot tett ki. Ez szerinte 2017-es értékre átszámolva 24 milliárd 646 millió forintot jelentett volna.

Az interjú pontos dátumát nem tudom. – 92.249.233.222 ^üzenőlapja  2018. június 23., 11:04 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Kedves Szerkesztő

a rólam szóló oldalon azt olvasom, hogy van vitatható rajt, ez ügyben írok.

Russay-ügy: 1988-89-ben én tártam fel az MTV Új Reflektor Magazinjában ill. a Reform.c.lapban.Akkor 17 millió dollárig jutottam el. Három évtizeddel később Bornemissza Zsuzsa kibontotta a témát mint történész, adtam neki sok dokumentumot és információt, ezek nyomán ő nagyobb összegeket tárt fel, így lett más (sokkal több) az összeg. Ellentmondás nincs.

Dézsy Zoltán Dezsyzol ^vita 2021. március 13., 11:04 (CET)

lektor sablon indoklása

A cikk szinte teljes egészében öncikk, kritikai elemet nem tartalmaz, csak kedvező megfogalmazásokat. Jó lenne, ha egy független szem is átnézné. A Pincebörtön című filmre konkrétan emlékszem, szélsőjobboldali mítosz, amit annak idején többfelől erősen bíráltak. A Köztársaság-téri állítólagos pincebörtön a fő témája, amiről bebizonyosodott, hogy nem létezett. – Szilas ^vita 2021. február 26., 19:29 (CET)

T.Szerk,: a Köztársaság téri pártház ostroma téma talán legalaposabb ismerője vagyok, a föld alatti kutatásokat tekintve bizonyosan. Az, hogy a pártház és a tér alatt van egy objektum, az bizonyított tény, legékesebb bizonyítéka ma is látható: félbemaradt az átépítés pont a titkos bunker miatt... Ami vitatható, az az, hogy milyen funkcióra szánták anno. A kazamata mint kifejezés több mint pontatlan, ez a korabeli és a későbbi sajtó pongyolasága, hazugsága. Kazamaták legfeljebb Rómában vagy az egri várban vannak, a mai Budapest területén soha nem is voltak. Ami volt és van: sok titkos föld alatti objektum. Ha egy ilyenbe szorul valaki - mindegy milyen okból - "börtönné" is válhat, de nem jogilag. Sem a filmem, sem pedig a témája nem "szélsőjobboldali mítosz", ez a kommunista diktatúra Hollós-Lajta féle propagandája. A forgatást 1991-ben kezdtem el és három év után készült el két rész (122 perc), a harmadik részen most is dolgozom. Sajnos a pártház ostromáról szóló Wikipédia-írás teli van csúsztatásokkal, tévedésekkel.

Üdvözlettel, Dézsy Zoltán Dezsyzol ^vita 2021. március 13., 11:13 (CET)

Én meg ott voltam 1956-ban a téren az ostrom után az eredménytelen ásatásoknál. Ennyi.– Szilas ^vita 2021. március 13., 12:13 (CET)

Összesen három és fél napig tudtak kutatni keresni, ennyi idő kevés volt a sikerhez, lévén metró-mélységben van a titkos objektum, melynek lejáratát a pártház első emeletén, a tanácsterem mögött rejtették el. Mindenki a pincében kereste - senki nem gondolt arra, hogy az emeletről vezet le egy lépcső a mélybe. Három riportalanyom is elmondta, hogy ott mentek le... Egyébként az sem igaz, hogy nem találták meg a forradalmárok a bunkert, csak nem tudtak lejutni. November 3-án este ütköztek bele födémjébe az Erkel Színház keleti oldalán, 14-15 méter mélyen (Magyar Nemzet korabeli közlése). Ugyanezen a napon, a gázgyárral szembeni parkos részen (ma a játszótér található ott). 14-15 méter mélyen fúrószállal átfúrtak egy beton tárgyat, a fúrószál bejutott egy objektumba. Ekkor megálltak a fúrással, és kopogtatni kezdtek a csövön keresztül - mint ahogy a börtönökben szoktak. A fent leadott jeleket lent viszonozták. A morzézéssel segítséget kértek a föld alól. Ezeket sok szemtanú mondta el filmemben. Az, hogy pár nap alatt nem jutottak el a földalatti bunkerbe nem bizonyíték arra, hogy ezek nem is léteztek.

Javaslom, hogy nézze végig 1992-94 között forgatott, 122 perces dokumentumfilmemet. https://indavideo.hu/video/Pincebortonok

Ennyi. DZ 2A02:AB88:13C2:F880:A985:7675:2529:9C7E (vita) 2021. március 16., 08:47 (CET)

Köszönöm, sajnos láttam a filmet még 94-ben. És olvastam az 56-os sajtó vonatkozó cikkeit is, a 150 körüli személy kétségbeesett üzenetéről; arról, hogy a Köztársaság téren magát megadó kövér védő ezredes egy négy éves szőke fiúcskát tolt maga előtt pajzsként; arról, hogy Pongrácz tucatnyi 15 év körüli tarkónlőtt fiú holttestét találta meg (hol a pincében, hol az udvaron virágágyás alá temetve) és rengeteg más korabeli fake newst, amivel a lincshangulatot akarták élesztgetni. Jövőre megint választások lesznek. Mikor fogja újra vetíteni a filmjét a köztévé? – Szilas ^vita 2021. március 21., 16:48 (CET)