Főmenü megnyitása
Hatalmas szakirodalommal rendelkező téma, nem fejből kellene megírni.
kivágott szöveg:"Ebbe a csoportba tartoznak az "A márkák", ezek a márkák merchandising termékként is értékesíthetők. Jó példák a márkaépítésre: Coca-Cola, Amazon.com, Real Madrid, Apple, Szentkirályi. Az ide nem besorolható márkák a "B márkák", amik egyszerűen védjegy oltalommal ellátott termékek, szolgáltatások."
Az utolsó mondatot honnan vetted? A Coca-Cola, az Amazon.com, a Real Madrid nem védjegyek?????
A márkaépítés jó példáival van tele a marketing szakirodalma. Remek márkaépítési példa a Westel, a Pannon GSM - hol vannak ezek ma? Mi történt velük?--Linkoman vita 2012. május 9., 12:29 (CEST)


Köszönöm a javaslataidat! Szívesen veszem ha javítod és fejleszted az oldalt, én is megpróbálom majd javítani.
A védjegy egy jogi fogalom, ami csak a márka látható ismertető jegyeire vonatkozik. A márka ennél több. Ez a különbség a Philips (A márka) és Clatronic (B márka) között, a Tefal (A) és az Optimum (B) márkák között.- aláíratlan -
Sajnos, nem győztél meg és a felvetéseimre sem válaszoltál. A védjegyről van szócikkünk, érdemes lenne megnézned. Ám az "A márka" "B márka" felosztáshoz szakirodalmi hivatkozás és részletesebb megfogalmazás lenne szükséges.
A márkaépítés lehetne külön szócikk tárgya is, de itt is több kellene róla.
A közösségi oldalak és a márkák viszonya még részleteiben nem leírt kérdés. De az biztos, hogy önmagában a lájkolás nem tesz eleget a reprezentatív felmérések igényeinek.
A márka szócikk ingoványba merül, ha önkényesen hasonlítgatunk össze márkákat. A magyar TUNGSRAMot megvásároló GE miért ne lenne fontos márka? Vagy szerinted csak FCMG "területen" (szerintem nem területen, hanem "árukkal, mint kategóriákkal kapcsolatban") vannak híres márkák? Ehhez a bölcsességhez nem kell lexikoncikket írni, mert attól nem lesz igaz.
A márka jövőjével foglalkozni pedig nem a közösségi oldalakkal kapcsolatban kell. Azt a mondatot, hogy "a márka a fogyasztóé", nem szabad tulajdonjogi értelemben venni, mert a márka azé, akié a védjegyhez fűződő kizárólagos jog.
1996-tól 2011-ig egymillió közösségi védjegybejelentést tettek cégek, magánszemélyek a világ minden tájáról. És ezek jelentős részét a piaci versenyben használni is fogják. Lesz utánpótlása a márkáknak, nem a Facebook stb. jóvoltából.
További jó munkát kívánok a Wiki szerkesztésében.--Linkoman vita 2012. május 9., 22:04 (CEST)
Igyekeztem változtatni, és szakirodalmi forrást rendelni az A és B márka felosztáshoz. Most ennyire futotta. Nem külön könyvet szeretnék írni a márkákról, márkáról, hanem csak egy rövid összefoglalót. A márka jövőjét és a közösségi oldalak kapcsolatában igazad van, ezen a szócikken változtattam.
A GE fontos márka, de valószínű a magyar piacon a Tungsram név többet ér, mint a GE. Ezen változtathat a GE, de az én fejemben a Tungsramot el tudom helyezni, a GE-t nem. Azt állítom, hogy a márkaérték regionálisan eltérhet. Amiben inkább segítséget várnék, és azt gondolnám, hogy több sebből vérzik az a márkák története rész, ehhez várnék építő javaslatot. A védjegy oldalatokat láttam, de a védjegyoltalom, a védjegyek történetéről nincs olyan rész amit felhasználhatnék ide. Köszönöm az észrevételeket.
"A védjegy oldalatokat láttam, de a védjegyoltalom, a védjegyek történetéről nincs olyan rész amit felhasználhatnék ide." - Nem lep meg a feleleted, mert a magyar marketinges szakma nagy részének fogalma sincs a védjegyoltalom nélkülözhetetlenségéről. A védjegy Kotler, Kevin Lane Keller, Aaker vagy Kapferer műveiben ezzel szemben az alap, amely nélkül a márkaépítés kontraproduktív - ha nincs meg egy jel használatához szükséges jogod, akkor mintha idegen telken építkeznél.
Mivel láthatóan a márkáknak kizárólag a marketinges oldalával fglalkozol, szerintem felesleges volt belekezdened a védjegyek taglalásába.
A GE-vel kapcsolatos nézeteid pedig komolytalanok. A TUNGSRAM védjegynek az összehasonlítása a GE betűkkel, mint a cégnév rövidítésével pedig forrás hiányában csak a saját véleményed. Ilyen alapon a MERCEDESt is fonosabbnak tarthatod a Daimler AG cégnévhez képest - hasonlóan tévesen.
Mivel eddig egyetlen észrevételemet sem fogadtad el, kénytelen leszek magam javítani.--– Linkoman vita 2012. május 11., 16:23 (CEST)
Hogy ez mennyire nem csak az én nézetem, íme: "Although the relation between the symbolic function of the brand and the identification role of the trademark may be clarified in theory, how are brands and trademarks actually managed in real markets and institutional environments? While there is extensive literature regarding the branding strategies in a national and international environment, few studies have explored in detail trademark practices at a firm, country or economic area level. Some authors have

highlighted the importance of legal considerations in international branding activities. For example, Onkvisit, Shaw (1989) conduct a careful and interesting analysis of the branding problems which are faced by multinational companies. Indeed, these authors admit that the legal aspect of branding has been largely ignored." - Andrea Mangàni: TRADEMARKING GLOBAL BRANDS IN THE EUROPEAN UNION - Paper presented at the 4th Conference on Business and Economics, June 26-28, 2005, Oxford University, Oxford, UK.--– Linkoman vita 2012. május 11., 16:37 (CEST)

Igen az biztos, hogy én inkább marketinges szemmel nézem a fogalmat, de ezt tudd be annak, hogy eladnom kell. Ez "ha nincs meg egy jel használatához szükséges jogod, akkor mintha idegen telken építkeznél" gondolat tetszik, ezen én eddig valóban átsiklottam.
Örülni fogok, ha javítod, jobbá teszed az oldalt. Bátran és nyugodtan csináld, az az én érdekem is, hogy jó és teljes körű legyen a szócikk. Én nem vagyok tudományos szakértője a témának, ezért a teljes szakirodalmat sem látom át. Bátorkodtam azért elindítani ezt és még néhány szócikket, hogy megjelenjen az enciklopédiában, mert szerintem van értelme ezeknek a fogalmaknak és lesznek akik fejlesztik majd ezeket az oldalakat. És kicsit úgy fogom érezni, hogy valami közöm még is csak volt ehhez a témához.
Visszatérés a(z) „Márka (marketing)” laphoz.