Vita:Második ipari forradalom

Nincsenek megbeszélések ezen a lapon.
Boekenwurm.JPGA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Other-langs2.pngA szócikk megfelelője kiemelt lett a horvát Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

Mindenképpen szükségesnek látom a lap adminisztrátori ellenőrzését és a kifogásolható részek átalakítását, illetve törlését az alábbi problémák miatt. Ticino

A lap szövegének jelentős része szó szerinti átvétel  Závodszky Géza Történelem III. (NTK, Budapest) című könyvéből, anélkül, hogy ez szerepelne hivatkozásként. kifogásolt(A szócikk részei mögé zárójelben odatettem e könyv oldalszámait):

"Az öntött vagy kovácsolt vasat fokozatosan a rugalmas acél váltotta fel. A tömeges acéltermelés- a második ipari forradalomnak a vezető ágazata; megteremtése már tudatos kísérletezés, a tudomány hasznosításának eredménye volt." (192)

" Az erőművek és távvezetékek építése hatalmas tőkét igényelt. A villamos ipart kezdettől fogva az egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások jellemezték. Az elektrotechnika másik ága a hírközlést forradalmasította. A vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal." (193)

"A belső égésű motorok felfedezése a közlekedés új távlatait nyitotta meg. A fejlesztésben a németek (és magyarok is, mint Csonka János) jártak az élen, de az egész ipart forradalmasító futószalag-rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg (1898-tól). A kis méretű, könnyű benzinmotorok alkalmazásával valóra vált az emberiség álma, a repülés. Az első kormányozható léghajó (1900) a német Zeppelin, a repülőgép (1903) az amerikai Wright testvérek" (194)

"A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítottak elő új anyagokat, köztük szerves vegyületeket is, megdöntve az életerő-elméletet, mely szerint szerves anyagok, csak élő szervezetekben létezhetnek. A század végén elvétve már van műanyaggyártás. A kortársak számára izgalmas volt a celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállításának ipari módszerét. Megkezdődött a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrolkémia." (194)

"A fizikának egy addig elhanyagolt ágából alapvető változások indultak el. A régen ismert ívfénytől eljutottak a katódsugárzásig, és kísérletileg bebizonyították az elektronok létezését. A katódsugárzás tanulmányozása közben Röntgen fölfedezte az röntegen-sugarakat. A tudomány nagy lépésekkel elindult az anyag belső szerkezete föltárásának útján. Becquerel uránércekkel kísérletezve fölismerte, hogy látszólag semleges, kémiailag változhatatlan anyagok sugarakat bocsátanak ki. Pierre Curie és felesége, Maria Sklodowska elkülönítette a polóniumot és a rádiumot. Rutherford megalkotta a radioaktivitás általános elméletét (1903). Megszülettek az első atommodellek. Bizonyossá vált, hogy az atom, illetve az atommag olyan belső energiákat tartalmaz, amilyenekről még csak nem is álmodhattak azok, akik eddig energiát az anyagok elégetésével nyertek." (195)

"A biológiában a legdrámaibb változást hozó eredmény a fejlődés gondolatának terjedése volt. Charles Darwin „A fajok eredete természetes kiválasztódás útján” című művében megfogalmazott elmélete, hogy a fajok változékonyak, hosszú fejlődés eredményei, melynek során mindig a legéletrevalóbbak maradtak fönn. Gregor Mendel – Darwinnal csaknem egyidőben – kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszerű öröklődését, és magyarázatára megalkotta génelméletét. Ő nem keltett különösebb érdeklődést, megállapításait majd az új század fogja újra fölfedezni." (196)

"A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy-egy új találmány azonnal fölvetette katonai alkalmazásának távlatát is. A mechanika vívmányait a lőfegyverek tökéletesítésében hasznosították. Az első automata gépek nehézgéppuskák voltak (Maxim-géppuska (1883)). A kémia fejlődését a robbanóanyagok erejének növekedésén is lemérhetjük (dinamit). A repülőgép az első világháborúban vált „nagykorúvá”. A traktorra csak páncélzatot kellett szerelni, és bevetésre készen állt a tank. A búvárhajót – a robbanómotor és a villanymotor bravúros kombinációjával – egyenesen hadi célokra tervezték. Az óriási csatahajók a kor legmodernebb – úszó – üzemei. De a katonai alkalmazás gyorsította meg a telefon és a rádiózás fejlődését is. " (196)

Az alábbi rész tele van hibával, illetve nem egyértelmű részekkel:

"Az Orosz Birodalomban állami finanszírozású iparosítás indult meg, ami hatalmas ipari körzetek alapításával járt. Összességében azonban sem társadalmilag, sem gazdaságilag nem jutott hangsúlyos szerephez az iparosítás. A későbbi tengelyhatalmakat alkotó államok nem véletlenül sodródtak egy táborba, a minimális tőkefelhalmozás mellett a bankok által finanszírozott gazdasági növekedés is hasonló pályára terelte őket. Erős bankrendszer alakult ki, nem sokkal a német egység létrejötte után már öt nagy bank létezett (Deutsche Bank, Hängel Bank, Credit Anstalt, Wiener Bank, Kereskedelmi és Hitelbank). A három ország igyekezett átvenni az első ipari forradalom eredményeit és az arra épülő újabb találmányokat is. Ez gyors ütemű iparosodáshoz és ugrásszerű fejlődéshez vezetett, az Osztrák–Magyar Monarchia átlagos éves gazdasági növekedése 5,6% volt. A gyors növekedés természetesen csak a lemaradás csökkentésére volt alkalmas, teljes ledolgozására nem. Egyfajta specializáció is kialakult a területek adottságainak megfelelően. Németországban és a USA-ban főleg a vegyipar és a gépipar terjedt, míg Magyarországon az élelmiszeripar, a vasúti gépgyártás és az elektromos berendezések gyártása indult be (AEG, Siemens, Ganz, Láng). "

- Oroszországban jelentős volt a külföldi (francia, német stb.) tőkekivitel, ezért téves, hogy az orosz iparosítást állami finanszírozásúnak tekinteni.

- A tengelyhatalmak egy táborba sodródása nem igazán indokolható a második ipari forradalommal, valószínűleg a szöveg szerzője a hármas szövetségre (esetleg a központi hatalmakra) gondolt.

- Az 5 nagy banknak a német egység létrejöttével kapcsolatos mondat utáni felsorolása azt a téves képzetet ébresztheti az olvasóban, hogy a Credit Anstalt vagy akár a Kereskedelmi és Hitelbank is német bank volt.

- Nem lehet tudni, hogy a szerző melyik "három országra" gondolt. Németország mellett Ausztria és Magyarország külön-külön államként? (A bankok felsorolása pl. erre utal)

- Az AEG-nek a korban tudomásom szerint nem volt gyára Magyarországon.

- Az utolsó idézett mondatból azt a helytelen következtetést vonhatja le az olvasó, hogy Németországban és az Egyesült Államokban nem volt jelentős az elektromos berendezések gyártása.

Visszatérés a(z) „Második ipari forradalom” laphoz.