Főmenü megnyitása
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Conversation-saints 01.jpg Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 21.
Középkori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Magyar történelmi szócikkek (jól használható besorolás)
Coat of arms of Hungary.svg Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 4.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Hadtudományi szócikkek (jól használható besorolás)
Panzer aus Zusatzzeichen 1049-12.svg Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 4.
Hadtudományi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

KalandorokSzerkesztés

Egy kaukázusi ó-bolgár nyelvet beszélő szkíta törzs.--Elder sun 2006. augusztus 13., 21:44 (CEST)

Támogatom az átnevezését, ha van rá valami ötleted... --Csanády 2006. augusztus 13., 22:04 (CEST)
Nem támogatom az átnevezést. De az ősszecsengés miatt érdekesek lehetnének. Esetleg kaphatnának egy pici linket mint a többi nadrágos-lovasijjász(~gall-kelta) nép.--Elder sun 2006. augusztus 13., 23:51 (CEST)

Nyugati hadjáratok?Szerkesztés

Csak nyugati hadjáratok voltak? Nem kellet volna keletről is biztosítani a hátukat?
Vagy azt a besenyők (baskirok?) megtették? --Elder sun 2006. augusztus 13., 23:55 (CEST)

Voltak hadjáratok Bizánc ellen is. A kérdés megítélése attól függ, hogy mit tartunk a kalandozó hadjáratok céljának. Üdv, László
A téképen jelölt hadjáratok a Szent Római Birodalom ellen folytak és a kevésbé szent Kelet-Római birodalom elleniek is ott vannak. Da novgorodi Varég-Russ, a Balti álamok, és a Besenyő vagy Kun területek ellen nincs hadjárat. Ergó ezek vagy szövetségesek vagy a térkép (és német orosz történészeink) csak a hadjáratok nyugati felét mutatják és a keleti rész eccerüen le van vágva.--Elder sun 2006. november 4., 11:14 (CET)
Biztos, hogy voltak arra is hadjáratok? Tudomásom szerint kelet felé a besenyők éltek, akikkel ismert okokból nem kezdtek a magyarok, északon pedig csak a lengyelek/szláv törzsek voltak, akiknél csábítóbb célpontok lehettek a német, olasz, bizánci területek. Arról nem is beszélve, hogy a kalandozások jelentős része idegen zsoldban történt a német-olasz területek urai maguk hívták be a magyarokat. Taksony besenyő nőt vett feleségül, ami baráti/rendezett viszonyra utal kelet felé. Üdv, László
Vannak nyomok egy északi irányú hadjáratra is. A térkép fel is tünteti. --Csanády 2006. november 6., 19:18 (CET)

a Szent GrálSzerkesztés

A Szent Grálról sokan és sokféleképpen írtak már. II. András korában magát II. András hívták a legendák hitelességét eldönteni. Melyik a leginkább hiteles grál történet. Az biztos hogy az avar kincsk közük a jogarm (jogar) egy keresztény szent helyen van. De átalakították serleggé. Forrásokat Szánta Lajosttól TACITUS 84.1.164.8 (vita) 2008. október 4., 12:42 (CEST)

Sok kérdésem van. Sorolom:

  1. Mi köze van II. Andrásnak a kalandozó magyarokhoz?
  2. Mi köze van a kalandozó magyaroknak az avar jogarmhoz?
  3. Mi köze van a kalandozó magyaroknak a Szent Grálhoz?
  4. Ki az a Szánta Lajos, akit nekem (mint történelemben nem igazán elveszett embernek) ismernem kellene?

Lily15  üzenet 2008. október 4., 12:50 (CEST)

Kezdjük a Szent grál történet kezdeténél dióhéjban.(részletezve a zent grálnál kéne) Élt egy A'thil nevű fejedelem akinek a pásztora vagy saját maga egy napon a mezőn egy rendkívűli kardot talált. Ezt Jelnek vette és a kard jogán egyesítette a köröket (ghurokat). Sőt Diadalmat vesz a rómaiak felett is mind katonailag mind diplomáciailag. De Álnok cselszövés során meghal Ildikó keze által. Koronáját és jogarát az Avarok kincsi között elrabolják.

Az avarok (vagy МАГІАРУЛ МАТЦІ ) öröklik a jogart Attilától.

Az Onoghur birodalomban használatban is van.

A jogart egy zsákmány szerző hadjárat során (Talán Nagy Károly maga) nyugatra viszik sok kincsel együtt. A jogart mint szent ereklyét egy serleg talpához használják fel. A serleg jelenleg is ott van.

II András király a huni Árpád leszármazotta. Mivel pedig a kaladorok a legbátrabb bulghárok közül kerültek ki. A bulharok pedig egy törzs az onoghur törzsek között hát persze hogy valami köze van hozzá.

2-3) A szent krált keresik hogy újra itt hon legyen.

4) Szántai Lajos http://www.magyartaltos.info/index.php?option=com_content&task=view&id=113&Itemid=51

5)A Szent Grál üzenete és az eltitkolt magyar vonatkozások. ÁrpádHírTV 2007.11.19. Bunyevácz Zsuzsa: A SZENT GRÁL ÜZENETE - AZ ELTITKOLT MAGYAR VONATKOZÁSOK (Alexandra) cim? könyvét bemutatja Gradpierre Attila csillagász és Tábori László keletkutató. Vendégünk: Bunyevácz Zsuzsa a könyv szerz?je [348 MB] Lejátszás - Letöltés Zent Král lapon is van rá utalás.

A grál hun szó amit král-ként vesz át a szláv akiktől mi király-ként vesszük át:

http://209.85.135.104/search?q=cache:yItMTh_adJ8J:www.magtudin.org/korona,%2520koronazas.htm+sz%C3%A1ntai+lajos+gr%C3%A1l&hl=hu&ct=clnk&cd=9&gl=hu&client=firefox-a


Szóval: átverekedtem magam a betűrengetegen (helyesírási, nyelvhelyességi kérdésekbe most nem mennék bele), és utoljára néhány megjegyzés:

  1. Ha már valami egy legendával kezdődik, akkor azt történészileg egy az egyben komolyan venni kissé érdekes következtetéseket vonhat maga után.
  2. Nem tudom, neked mi a Szent Grál, a szövegből nem derül ki, hogy kard, korona vagy kehely. Ha kehely, akkor ha Attila után keletkezett, hogyan fogták fel benne Jézus vérét?
  3. II. Andrást, aki az egyik leggyengébb, legállhatatlanabb volt az Árpád-házi királyaink között, és nem utolsó sorban neki, az ő felelőtlenségének köszönhetjük a Magyar Királyság meggyengülését, a legbátrabbakkal (?) említeni ... nem kommentálnám.
  4. Nem tudom igazán, mennyire lehet komolyan venni egy újságíróból lett műkedvelő „történészt”, hogy Szántai Lajosról már ne is szóljak, aki szerint ugye Jézus egy párthus herceg.

U.i.:legközelebb légy szíves olyan forrásokat hozni, amelyek egy kissé komolyan vehetők. Mondjuk néhány korabelit. – Lily15  üzenet 2008. október 4., 17:39 (CEST)

Jobb térképSzerkesztés

Egy jobb térkép a kalandozó hadjáratokról - itt. Pl. jól látszik, hogy a 942. évi hadjárat során nem lépték át az Ebro folyót. (Honfoglalók fegyverben (2015))
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. május 16., 15:53 (CEST)

Egy jó forrásSzerkesztés

A vikingek (...) példája kevés kétséget hagy abban a tekintetben, hogy a magyar kalandozások részesei aligha egyetlen, szűk körű (és egyébként is alakuló) társadalmi csoport, a fejedelmi kíséret, a »harcos középréteg« képviselői voltak, hanem a hadak soraiban a tehetősek, az előkelők mellett a mindinkább fegyverforgatókká váló és az úri kíséretekbe utat találó elemek éppen úgy megtalálhatók, mint a társadalom tömegeit és gerincét alkotó szabadok, a köznép tagjai.
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1986, 181.
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. július 11., 16:19 (CEST)

LétszámSzerkesztés

Ám megállapítható, hogy az egyes törzsek teljesen önállóan tervezték meg hadműveleteiket, harcképes erejük egy részével megindulva. Nem volt központi irányítás, minden törzs maga dönthetett arról, hogy mikor és merre indítja meg hadjáratait. A 900-902 es évektől lett egyre jellemzőbb, hogy a magyar törzsek egyesével, vagy néha két törzs összefogva egyidejűleg indult kalandozni más – más irányokba. A 47 kalandozó portya közül hat esetében fordult elő, hogy egyszerre kettő vagy több irányba indultak el az egyes magyar csoportok. Ezek létszámáról a mai napig folynak viták, melyek összefüggnek azzal a kérdéssel is, hogy a honfoglaló magyarság hány lelket számlált. A becslések a 200 ezres számtól egészen fél millióig terjednek, így az egyes törzsek létszáma is 25 ezer illetve 62 ezer közti számra tehető. Ennek alapján a kalandozásokban az egyes törzsek akár 8-10 ezres haderővel is megindulhattak, ám a nyugati források mégis kettő és öt ezer közé teszik az egyes kalandozó seregek létszámát. Ennek magyarázatára két elmélet is létezik, az egyik szerint az egyes törzsek harcképes létszámuk jelentős részét – akár felét is - otthon hagyhatták a Kárpát-medencében, de az is elképzelhető, hogy a honfoglalás idején 200-500 ezresre becsült népességszám jelentős részét olyan csatlakozott és alávetett – a magyarokat kiszolgáló - elemek adták, akik nem vehettek részt a kalandozásokban. Így a teljes jogú magyarság talán csak 100 -120 ezer körül mozoghatott, ami megmagyarázza, hogy a 12-15 ezres törzsi létszámok csak maximum 2-5 ezres haderőt tudtak elindítani egy – egy kalandozó portyára. (Mindkét elméletnek akadnak hívei.)

Harmat Árpád Péter: Magyar őstörténet, honfoglalás és a kalandozások kora. (2015)[1]

-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. december 15., 10:09 (CET)

Visszatérés a(z) „Magyar kalandozások” laphoz.