Vita:Magyarország építészete

Ez a cikk kiemeltszócikk-jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

Lektor sablon indoklása

1. Ezt megelőzőleg az itt élt népet több korábbi nép is megszervezte. Árpád népe az Európában leghosszabb ideig fönnálló olyan államot szervezte meg, melyet a sztyeppéről ide érkezett nép hozott létre. - az első mondatnak nincs értelme, a második mondat leghosszabb állításához egyrészt forrást illene tenni, másrészt ennek nem sok köze van a művészethez.
2. A Lovasnépek a Kárpát-medencében fejezet szintén nem mond semmit a művészet szempontjából. – Hkoala 2008. február 18., 12:45 (CET)

Lektorsablonról annyit, hogy nem átolvasni kéne, hanem eltüntetni a cikket, és új formában létrehozni. SL^üzzenet 2008. március 12., 21:19 (CET)

Új formában létrehozva, még bővül. Satak Attila ^vita 2008. március 24., 17:29 (CET)

kit36a

Most csinálok az építész-hallgató lányomnak jegyzetet a Pannonia Árpád előtti építészetéről, ha valami lesz belőle, átküldöm. Még a barlangoknál és a vadász-szállásoknál tartok. Beírtam néhány irodalmat. Szia

kit36a ^vita 2008. április 6., 16:11 (CEST)

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Magyarország építészete. Szajci ^reci 2008. április 25., 18:43 (CEST)

Mátyás templom. Budai vár

A csatolt linken http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mattias_Budapest_B%C3%85n.JPG szereplő fotó a Mátyás templom 19.sz.-i változata, neogót tudomásom szerint. Jó lenne valahol utánanézni, ha lenne a WIKIPEDIA-n egy építészettörténész lektor megnézhezhené.– Rimanóczyjeno ^vita 2009. február 22., 13:11 (CET)

P.S.: a XX. század építészetéhez eddig 12 + 7 képet raktam fel. Szerintem lehetne továbbiakat is felrakni, az előző korokhoz is. Nem vagyok építészettörténész, de szerintem az egész szöveg (különössen a XX. sz.) egy kissé sánt

Török építészet szövegcsere:

A Király Fürdő

Gül Baba türbéje

A Török Félhold uralma alatt álló területen a társadalmi, népességi, jogi és gazdasági változások nyomán honosodott meg az oszmán-török művészet. Ez a művészet mindig megtartotta provinciális jellegét, az elfoglalt városok nem váltak keletiessé. A török építészetet Magyarországon főként vallási és ún. jóléti épületek, csekély mértékben katonai építmények képviselik. Az előbbiekhez tartoznak a dzsámik, fürdők, kutak, sírépítmények, derviskolostorok, az utóbbihoz erődítményszakaszok, rondellák és bástyafalak. Új épületek mellett a már meglévő régieket is átalakították. Az építőtevékenység virágkora a 16. század második fele volt.

A hódoltság kori építmények nagy része elpusztult vagy erősen átépítették. A dzsámik általában négyzet-alaprajzúak, sztalaktitboltozattal vezetik le a kupola súlyát. Belső elrendezése a hagyományos török mintát követi: Mekka felé néző mihrab és mimbar ugyanúgy megtalálható, mint a keleti épületekben. A dzsámik közül csak a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi maradt meg eredeti formájában. Az egri és érdi dzsámiból csak a minaret maradt meg. A török fürdők centrális elrendezésűek, a fő helyiség, a kupolacsarnok köré csoportosulnak a kisebb helyiségek. (Király fürdő, Rác fürdő, Rudas fürdő, Császár fürdő). Magyarországon két típusa ismert, a termálfürdő (ilidzse) és a gőzfürdő (hamam). Csak a Király fürdő homlokzata maradt meg török kori formájában. A sírépítészet emlékei közül csak kettő maradt meg, Gül baba türbéje Budán és Idrisz baba türbéje Pécsett.

kit36a ^vita 2009. május 25., 19:17 (CEST)

Az a bizonyos 20. század...

Mint a vitapartnerek megjegyzései is jelzik, elhagyhatatlan a szerepeltetése, de építészet-történetileg (szakmailag is) nyers még, eléggé folyékony manapság. Most böngészem és alakítgatom az első felét, ha még leszek, belenyúlok a másodikba is. Azért "ideiglenesen", belejelöltem a Magyar építészet a 20. század első felében szócikket "lásd még" megjegyzéssel (még ha csak félkész is). A 20. század építészettörténetével az a nagy gond - az előző ezredekével szemben - hogy az "Art and Crafts", "De Styjl" és "Bauhaus" után már teljesen más az "építészet" fogalma, tartalma és társadalmi megítélése is. Ezért annak történetét már nem lehet egyszerűen homlokzati-, vagy belső képpel, szerzővel, sorbarendezni, fellistázni, belepaszírozni a korábbi építészet-szemléletbe, hanem valami másféle megközelítés kívánkozik. Mindezért úgy gondolom, hogy azokkal a hozzászólókkal kell azonosulnunk, akik szerint egy korszakrendező fő szócikket és korszakonkénti (témakörönkénti) alszócikkeket kellene összefűzni (lásd: rendszerszemlélet, mint az építész-agy jellemzője). Kit36a ^vita 2009. december 10., 20:04 (CET)