Vita:Nemzeti emlékhely

Források

@Dencey, nem akarok szerk. háborút, ezért itt kérdezem meg: a Hunyadi Mátyás emblémái a 16–17. századi emblémáskönyvekben könyv mint forrás mit tesz hozzá a nemzeti emlékhelyekről szóló cikkhez? Mi van benne, ami érdekelheti a nemzeti emlékhelyek után érdeklődő olvasót? – Rlevente ^üzenet 2016. augusztus 25., 12:57 (CEST)

Ez a Nemzeti emlékhely logójának mintázatáról egy forrás. Nyilván jó tudni a történelmi embléma, jel eredetéről, ami a koronázási ékszerek egyikét a jogart is díszíti, ez a jelkép, ez a szimbólum, ez a logo nem egy horgolásminta vagy egy japán dekorművész találmánya. Ez a Salamon-csomó – Dencey ^vita 2016. augusztus 25., 13:15 (CEST)

Erre a részletre gondolok

„	Aragóniai Beatrix impresái 1. Majolika padlócsempék a budai várból, 1480-1490 (Hunyadi Mátyás BTM, 2008. Kat. Sz. 9.17 alapján) Az 1476 végén magyar királynévá koronázott Aragóniai Beatrix családi emblémái vagy impresái (égő trón, nyitott könyv, gyémánthegy, köles, dárdaköteg, lángolóüst[?]) a budai majolikacsempéken Mátyáséival vegyesen tűnnek fel (1. kép),6 de a nápolyi királyi ház devizái a Bibliotheca Corviniana Beatrix-könyvtárához tartozó kötetein önállóan is megjelennek. A Wolffenbüttelben őrzött, 1480–1485 közötti időszakra datált Psalterium kezdőlapjának emblémakoszorúja 8 dárdakötegekkel elválasztott, gyöngysorral keretezett medalionjában, amelyek két gyöngyös láncra vannak felfűzve, s ezzel egy valós széles lánc benyomását keltik, az alábbi impresák keretezik I. Mátyás és neje, Beatrix egyesített címerét: sárkány és lángkereszt (a Sárkány-rend jelvénye), mondatszalag, nyitott könyv, Salamon-csomó, égő trón, köles, gyémánthegy, hermelin (2. kép)	”

– Dencey ^vita 2016. augusztus 25., 13:22 (CEST)

Ezt jobb lenne a Salamon-csomó szócikkben kellene kifejteni. Úgy tűnik, ez a szimbólum megérdemel egy önálló cikket. Tóth Endre írása is részletesen foglalkozik vele. (Kár, hogy csak németül van meg.) Ebbe a cikkbe inkább arra kellene forrás, hogy miért pont ez lett a logó, de ilyet nem találtam. – Rlevente ^üzenet 2016. augusztus 25., 13:33 (CEST)

Jó lenne forrásolni

A feje egy víztisztaságú, áttetsző kvarckristályból csiszolt gömb. Ezen alul és felül egy-egy, tíz sziromlevélre tagolódó, virágkehely alakú aranylemez van, amelyeket hat ponton, majdnem szimmetrikusan, három kettőspánt fog össze. A lemezkék felületét arany huzalból kialakított, gombostűfej nagyságú gömböcskék sorának tetsző háló, filigrán díszíti, melynek uralkodó motívuma a felezett szívpalmetta. (Ezen a palmetta, azaz a pálmalevél mintát úgy felezik meg, hogy szív alakú képet adjon,) A felső lemez közepére préselt, gyöngyözött szalagokból végtelenített vonalmintát formázó, titokzatos, bűvös jelet forrasztottak, amelyről azt tartották, hogy - éppen végtelenségénél fogva - képes távol tartani a gonosz, ártó szellemeket. A hegyikristály gömbbe három oldalon egy-egy kuporgó oroszlánt metszettek. A kristálygömb a X. századi Egyiptomban készült, ahol Mohamed próféta - az iszlám vallás alapítója - leányának, Fatimának utódai uralkodtak.– Dencey vita 2016. augusztus 25., 13:41 (CEST)

Ez sem ebbe a cikkbe való. – Rlevente ^üzenet 2016. augusztus 25., 14:24 (CEST)

Aha, ezt is a Salamon-csomó téma miatt hoztam ide. Valóban fontos lenne cikként. Mégiscsak a magyar koronázási ékszeren, a jogaron egy érdekes jel, pláne fontos, hogy az 50 forintosra is rákerült. Még érdekesebb, hogy a Nemzeti Emlékhelynek miért a Salamon-csomó lett a logója. – Dencey ^vita 2016. augusztus 25., 16:00 (CEST)