Vita:Oldhatóság

Legutóbb hozzászólt Assaiki 2 évvel ezelőtt a(z) Hibás elgondolás? témában
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Jzana (vita), értékelés dátuma: 2011. július 15.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
E szócikk témája kémia tantárgyból a középiskolai tananyag része.
szerkesztés
  MegoldvaHiányzik az aláírás!

Vigyázat! Az oldhatósági szorzat link egy reklámlapra mutat! MZ/X vita 2010. október 20., 21:41 (CEST)Válasz

Köszi az észrevételt! A link egy ingyenes(?) tárhelyszolgáltatón levő lapra mutatott, ami az idők során törölve lett. Találtam egy archív mentést a lapról, azt beraktam. Szaszicska vita 2010. október 20., 22:44 (CEST)Válasz

Hagyományos definíció!?

szerkesztés

A szócikk a XVIII. századi álláspontot képviselve indul. Azzal ugyanis, hogy hogyan lehet additív úton meghatározni egy elegy vagy egy oldat összetételét (egymás után hozzáadva a komponenseket). Ezen a már XX. század is túlszáguldott, és összekapcsolta az anyagmennyiség fogalmával. Javaslom megfordítani a sorrendet. MZ/X vita 2019. május 22., 20:57 (CEST)Válasz

Hibás elgondolás?

szerkesztés

A cikkben lévő "Folyadékok, szilárd anyagok, sók oldódása disszociációval jár, illetve esetleg kémiai átalakulást eredményez" résszel kapcsolatban szkeptikus vagyok. Ebből a mondatból az olvasható ki, hogy a disszociáció nem minősül kémiai átalakulásnak, vagyis egyszerű fizikai kölcsönhatásokról van szó. Ennek ellenére az ionos kötés elsőrendű kötés, határozottan nem sorolhatjuk a gyengébb kölcsönhatások (van der Waals, hidrogénkötés) közé. Az ionkötés megbomlása kémiai folyamat tudtommal. - Assaiki vita 2022. február 10., 23:42 (CET)Válasz

Igen, ez (is) kissé zavaros rész, érzésre több pontatlanság is van benne (de elég szerteágazó a téma ahhoz, hogy én se érezzem teljesen otthon benne magam). Bár jó lenne pontos definícióval dolgozni, de az oldódás egyáltalán nem biztos, hogy disszociációval jár. Nemelektrolit (pl. aceton, cukor) oldódása során nincs disszociáció. A sók oldódása is lehet kicsit bonyolultabb – főleg ha nemcsak vízben gondolkozunk –, az ionrácsból az ionokat először szolvatált ionpárokra kapja szét az oldószer, és ez a folyamat tud továbbmeni (pl. vízben) a szolvatált ionokra történő szétesésig. Ezt én nem gondolnám kémiai kölcsönhatásnak, mert bár az ionrács szétesik (ami egyébként a só megolvadásakor is megtörténik, de azt sem tekintjük kémiai folyamatnak), de az anyagban elektronszerkezeti változás nem történik (az ion megmarad). A „disszociáció” másik formája az ionizáció, pl. amikor sósavgázt oldunk vízben, és a HCl molekulából (döntő részben) oxóniumion meg kloridion keletkezik. Ez már kémiai változás, hiszen az oldatban nem HCl molekula lesz (ellentétben pl. egy cukormolekulával), hanem disszociált ionpár. Na, ez a gondolatmenet is zavaros lett. :) Szaszicska vita 2022. február 11., 23:47 (CET)Válasz

Nem, szerintem teljesen érthető, amit mondasz. A kérdés az, hogy mit értünk disszociáció és kémiai átalakulás alatt. Ha az IUPAC definícióból indulunk ki, akkor a disszociáció bőven lefedi az ionok szétesését (pontosabban az ionpárok szétesését önálló ionokra). Már csak az a kérdés, hogy kémiai átalakulásnak mi a feltétele. Egy meglévő anyagból/vegyületből új anyag vagy új részecskék létrejötte? Ez teljesül az ionpárok disszociációjakor. De ha azt is feltételül szabjuk, hogy az elektronszerkezet is megváltozzon, akkor valóban nem tekinthető kémiai átalakulásnak. Én abból az egyszerű elgondolásból indultam ki, hogy a kémiai kötés létrejötte és felbomlása kémiai folyamat, ha nem így lenne, akkor nem lenne benne a nevében ("kémiai kötés"). Egyébként a kémiai reakcióra az IUPAC definíció első mondata: "A process that results in the interconversion of chemical species." - Assaiki vita 2022. február 12., 00:36 (CET)Válasz

És egyébként igen, ha ezt elfogadnánk kémiai átalakulásnak, akkor a sók olvadását is annak kéne tekintenünk. :) Hallottam olyan véleményeket is, hogy pont ezek miatt a be nem kategorizálható esetek miatt értelmetlen tisztán fizikai meg kémiai változásról beszélni az oldatok esetében. - Assaiki vita 2022. február 12., 00:42 (CET)Válasz

Visszatérés a(z) „Oldhatóság” laphoz.