Vita:Palatinus-tó
|
Ez a szócikk témája miatt az Édesvízi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
„Esztergom legnagyobb tava” – Mért, hány van neki?[1] – Alensha 
üzi 2008. február 22., 15:27 (CET)
- ↑ A kérdést véletlenül se az motiválta, hogy Miskolcon ilyen nemigen van, itt ugyanis fontosabb dolgokat építenek, mint egy-két pocsolya.
Csak 4 van Búbánatvölgyben, + a Bottyán-tó, a Táti-tó (amúgy nem Táton, hanem Egomban van), meg a Pala mellett pár kisebb, talán 2. Az egyiknek az a neve, hogy Lóga-tó, azt tudom. Villy Itt tessék beszólni 2008. február 22., 15:33 (CET)
Szócikkből áthozva a kikommentezett párbeszéd szerkesztés
Alehsha és Mdavid89 párbeszéde:
- -Nyugi már, Villy, elvégre Dorog is Esztergomban van, nem? :D
- -Nem! :D Dorog az Dorog. Ettől függetlenül Villynek van igaza :s... de a szívünkben mindig Dorogé marad :)
- -Fog még Esztergom Doroghoz tartozni... :D
Villy Itt tessék beszólni 2009. augusztus 10., 03:06 (CEST)
- Akik nem annyira vágják, hogy miről van szó: A tónak rengeteg a dorogi kötődése, mivel a dorogi bányákba vitték innen a homokot, és sokan a dorogi tóként emlegetik. Ettől függetlenül a piros vonal a térképen 120 méterre húzódik a tótól a két város közötti határ egy utca közepén húzódik, innentől fogva nem állja meg a névtelen szerkesztők azon írása, miszerint Dorog legnagyobb taváról van szó. Ahogy a Schmidt-villa vitathatatlanul Dorogé, a Pala ugyanúgy Kertvárosé. Villy Itt tessék beszólni 2009. augusztus 10., 03:11 (CEST)
Hovatartozása szerkesztés
Annyit érdemes tudni egy kis történelmi kitekintésként, hogy a két háború között látványosan fejlődő Dorog túlnőtte a határait, az 1920-as és 1930-as években az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy nagyobb település lett egy kisebb településnek de facto a vonzáskörzete, az 1941-es népszámlálás adatai szerint 950 esztergomi dolgozott a dorogi bányákban, összesen 1300-an a dorogi iparban (Meggyes Miklósné (szerk.): Szent István városa Esztergom, p. 86). Dorog népessége három évtized alatt (1910-1941) 1949 főről 8182 főre növekedett, miközben az érseki székhely népessége ugyanezen idő alatt 18 220 főről 22 537 főre ([2]), úgy, hogy az 1920-as években csökkent a népesség, az 1930-as években pedig a növekedés részben a Doroggal egybeépült Esztergom-Kertvárosnak volt köszönhető, akkor parcellázták fel az elcsatolt városokról elnevezett utcákat (1941-ben már 2000-en éltek a mai Esztergom-Kertvárosban), az ükapámnak - aki a dorogi bíró volt (vagy micsoda?) - is volt ott egy szép saroktornyos háza. A szocializmus évtizedei alatt Esztergomot, azon belül is főleg a belső területeket méltatlanul elhanyagolták (az '50-es években egyenesen bűnös város (sic!) volt), miközben Dorogot szinte újjáépítették, lebontották a kolóniákat, lakótelepek épültek a helyükre. Ezen történelmi sérelmek miatt az esztergomiak a mai napig fújnak a dorogiakra (ezen felül Dorog politikailag "szocialista", Esztergom pedig "keresztény-konzervatív"/"polgári"), ennek is köszönhető, hogy folyamatos a vita a tó hovatartozásával kapcsolatban. A dorogi képviselő-testület ülésén is felvetették már, hogy mikor fog végre a Pala, vagy legalább csak a déli része Doroghoz tartozni:). A dorogiak (a kialakulását tekintve teljesen jogosan) a sajátjuknak tekintik a Palát (annak ellenére, hogy Esztergom közigazgatási területén fekszik), a dorogi lakótelepekről 10-15 perc sétával kényelmesen megközelíthető, meleg nyári napokon a város fele letódul a panelból a tóra. Van olyan ismerősöm akinek elmondtam, hogy a Pala valójában Esztergom közigazgatási területén fekszik, ezen nagyon felháborodott, először nem akarta elhinni, hogy nem is Dorogon van:).– Rovi vita 2010. augusztus 15., 15:25 (CEST)
- Hát kb ez annyira lenne jogos, hogy dorogi a Pala, mint amennyire süttői a Bakócz-kápolna, mert onnan hozták a vörösmárványt hozzá. :)))) Azért, mert oda vitték a homokot a bányába, nem lesz dorogi a terület, ahonnan kitermelték. Másrészről meg ha komolyan gondolná a dorogi testület, akkor kezdeményezne tárgyalásokat közigazgatási területek cseréjéről Esztergommal. (Amire persze Esztergom elhajtaná a őket melegebb éghajlatra.) Addig meg csak vicc az egész. 2008-ban Esztergom és Tát közt is volt közigazgatási területek cseréje a táti szigeteknél, szóval a dolog jogilag nem lehetetlen, nem is példa nélküli, csak a 2 fél beleegyezése kell hozzá. És akkor azt még meg se pengettem, hogy mi lenne a Bocskai meg az Eperjesi utcákkal, amik Dorog és a Pala közt vannak.
- "...a dorogi lakótelepekről 10-15 perc sétával kényelmesen megközelíthető" vö. Esztergom-Kertvárosból is 10-15 perc sétával kényelmesen megközelíthető.
- "Ezen történelmi sérelmek miatt az esztergomiak a mai napig fújnak a dorogiakra" Ez kb annyira igaz, mint hogy a szlovákok utálják a magyarokat. Egyes politikusok szeretik felemlegetni, de a kutyát nem érdekli ez 2010-ben, amikor mindkét város a saját útját járja. Villy Itt tessék beszólni 2010. augusztus 15., 15:54 (CEST)