Vita:Relációsadatbázis-kezelő rendszer
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. május 20. | |||
| |||
szerintem ehhez jól jönne neked néhány definíció (nem szócikk, azt még nem tudok írni). pl.
Reláció, magyarul viszony.
A viszony olyan alapfogalom, amely érzékszervekkel nem észlelhető - ellentétben a dologgal és tulajdonsággal - amiket gyakran szemünkkel is látunk, közvetlenül hallunk, és érzékelünk. Az emberi egyedfejlődés során a gyermek is későn sajátítja el a viszony fogalmait, miközben a viszony fogalomnak növekvő szerepe van a tudományban. A világban minden mindennel összefügg: a viszony ezeknek az összefüggéseknek az elemzésére, azonosítására tett verbális, gondolatkísérlet.
Ha a dolgok kölcsönösen összefüggnek, az egyik dolog megváltozása előidézi a másik megváltozását. A kölcsönös viszony mégsem jelenti, hogy az egyik dolog megváltozása meghatározza a másiknak bármilyen megváltozását. Tehát más dolog az összefüggés, és más dolog a viszony. Viszonynak nevezzük azt, ami dolgot képez az adott elemekből. Maguk az elemek, lehetnek tulajdonságok vagy más dolgok. (Ebből látható, hogy az alapfogalmakkal szükségszerűen rekurzív definíciókat alkotunk.)
Amint a dolgok meghatározhatók csupán a tulajdonság révén, e tulajdonságok pedig más dolgok révén, úgy a dolgok is meghatározhatók csupán a viszonyok révén, e viszonyok pedig más dolgok révén. Hogy ez lehetséges legyen, szükséges és elegendő, hogy ugyanazok a viszonyok különböző dolgokban létezzenek.
Egy és ugyanazon viszony – éppúgy, mint egy és ugyanazon tulajdonság – előfordulhat különböző dolgokban is: ez a tény az analogikus következtések legfontosabb előfeltétele.
A reláció itt matematikai fogalom. Jelentése: Descartes-szorzat részhalmaza. A cikk, szvsz, átírásra szorul. Ha van időm, dolgozom rajta.
Apró észrevételek szerkesztés
Kedves Mm.!
- Nem tudnád-e a valahonnan a Codd-szabályokat előkeríteni? Hiányoznak a cikkből (nem beszélhetünk arisztotelészi értelemben vett totális hiányról, megfosztottságról, de mégis, van valami hiányérzet az emberben, ha olvas róluk, emelnék a cikk fényét.
- Biztos, hogy a táblázatok oszlopait nevezzük mezőknek, és nem a cellákat (a sorok és oszlopok kereszteződésében álló elemeknek helyt adó négyzeteket)? Sajnos nem értek az adatbázisokhoz, csak az alapján mondom, ahogy a matematikában van a mátrixok esetében, és utánanézni is lusta vagyok ma.
: NNa. ennek utánanéztem. Tulajdonképp mindegy, illetve mind a kettőt tehetjük. Hát ezt is tudjuk. (forrás: Demetrovics-Denev-Pavlov:A számítástudomány matematikai alapjai).
Üdv.: Gubb 2004. augusztus 23., 20:51 (CEST)
a dolog hivatkozás elkezdve. folytatásnak ajánlom:
A teret kitöltő legkisebb testről (anyagról) tudjuk, hogy térfogalmaink szerint bizonytalan dolgot képvisel, ott is van, meg nem is, és nem tudunk róla az idő és a megfigyelő értelmezése, vonatkoztatása és bevonása nélkül ellentmondás mentesen beszélni. A dolog különállását a határ teszi lehetővé, amely nemcsak a fizikai, esetleg megfigyelhetetlen és láthatatlan határt jelenti, hanem azt a fogalmat is, amely harmadikként jelenik meg jelentőségében a dolog, a háttér és a környezet fogalmilag bár tovább nem bontható egységében az emberi gondolkodás, etnológiai számfogalom képzés történetében.
A test azonosságát önmagával – egy adott időpontban a test határai, a térbeli határok különbözősége biztosítja, annak ellenére is, hogy amúgy az egyik dolog az (időben és térben) máshol lévő másik dologgal hajszálra megegyezik. Így minden olyan dolognál, amely több példányban létezik, nem áll fenn az az állítás (Leibnitz törvény), hogy „két dolog azonos, ha minden tulajdonságuk közös, vagy megegyezik.” A józan ész ugyanis külön dolognak tartja egy könyv két példányát, és megkülönböztető egyedi azonosítóval látja el, minél hamarabb, hogy az ellentmondást és a bizonytalanságot megszüntesse, de nem vitás, hogy ezután az adott könyv individuális, egyéni, egyedi tárggyá válik, amely megőrzi azonosságát akkor is, ha a használat során a sarka elkopik, vagy lapjaiban szétesik és emiatt borítóját átkötik.
Így megkapjuk azt a következtetést, hogy egy és ugyanazon dolog az, ami minden időpontban egy és ugyanazon térfogatot tölt ki. A dolgok azonban természetüknél fogva változnak, még ha nem is azonos sebességgel vagy nem bármelyik irányban az elképzelt időtengelyen, így a dolog által elfoglalt térrész is változik mind nagyságát, mind helyzetét tekintve. Ez pontosan megfelelt tapasztalatainknak is, amely szerint a figyelmünkbe került dolog, legyen az test vagy egyéb természetű, idővel kikerül onnan, jelentősége csökken vagy nő, egy ideig megvan, majd már nem létezik.
A test által kitöltött teret folyamatosnak képzeljük el, és benne a dolgok mozgását is folytonosnak, és ez a folytonosság tartja meg fogalmunkban a dolog egységét. Ha viszont valamilyen dologgal figyelmünk egy ideig nem találkozik, akkor egy látszólag hirtelen változásnak vagyunk tanúi, amelyben kérdésekkel pótoljuk a hiányzó részre vonatkozó eseménysort, és megerősítjük, fogalmilag fenntartjuk a folytonosságot.
De a folytonosság másféle, nem szubjektíven észlelt és igazolt megszakadása, legyen az térbeli vagy időbeli, vagy a kettő együtt, meg is szünteti a dolog egységét, az már nem egy és ugyanazon, hanem két különböző dolog, még ha ezek a dolgok igen hasonlítanak is egymáshoz. Ha viszont a fenti meghatározást „két dolog azonos, ha minden tulajdonságuk közös, vagy megegyezik", egy olyan tesztnek vesszük alá, mint amilyent Hobbes vetett fel vagy 160 évvel ezelőtt, akkor ellentmondás születik.
De más hétköznapi tapasztalat is ellentmond a Leibnitz-i elvnek. Például egy hernyó bábbá, a báb pedig lepkévé változik. Ezek mind anatómiai szempontból, mind életmódjuk tekintetében különböznek egymástól, míg a hagyomány arra kényszerít bennünket, hogy egyazon dolognak tekintsük őket. A modern fizika is szolgál olyan felismeréssel, amely a paradoxon kategóriájába tartozik, amikor leírja, hogy a hullámmechanikában sem egy különálló részecske, sem pedig egy részecskerendszer mozgását nem lehet leírni. Ha a rendszer kezdeti konfigurációja ismeretes, akkor a határozatlansági reláció szerint a részecskék sebességei teljesen meghatározatlanok maradnak.
Ily módon lehetetlennek bizonyul, hogy a részecskék konfigurációjának változásait kövessük. A hullámmechanika a legjobb esetben pillanatfelvételt nyújt a részecskék konfigurációjáról egy adott időpontban. Emellett azonban semmi alappal nem rendelkezünk e részecskék személyes felismerésére, ha ezek a természetüket (tömeg, töltés) tekintve tökéletesen egyformák.
Ebből következik, hogy azonos részecskékből álló rendszer hullámmechanikai leírásának személytelen jellegűnek kell lennie, ami kizárja annak a lehetőséget, hogy a részecskéket akár meghatározott elnevezésekkel vagy számozással is megkülönböztessük. Az ismeretlen részecskék tehát személytelenek. Innen a megismert ember személlyé (persona=maszk), majd idővel személyiséggé avanzsálása.
A dolgokat azonban nemcsak a térbeliség ismertetőjegye alapján lehet különválasztani, hanem az idő, a mozgás és különböző minőségei közül kiválasztott valamely jegy alapján is.
A dolgok közti határ nemcsak térbeli, azaz nem mennyiségileg kezelhető, hanem minőségi is lehet. Minden dolog csak határában, a határa által az, ami. A határ áthatja a dolog egész létezését. Ha van egy darab földünk és az három hektár, az a telek mennyiségi határa, Továbbá azonban a telek rét, legelő vagy tó, ez a föld minőségi határa. Az adott föld esetében ez a kettő egybeesik.
Ha azonban egy intézményre gondolunk, amely térben különböző pontokon található, az még nem szünteti meg az intézményt, csak szétválik a mennyiségi és minőségi határa. A dolgokat elválasztó minőségi határok nem foghatók fel mennyiségi határokhoz hasonlóan. Mielőtt azonban egy homogén közeget térbeli ismertetőjegy alapján akarnánk tagolni, minőségi különbséget kell találnunk benne, akár csak egy ponton is, amely különbözik a többi ponttól. A dolog térbeli elhatárolása maga is csak minőségi elkülönítés alapján lehetséges.
Előfordulhat az is, hogy a minőségileg különböző dolgoknak egyáltalán nincsenek térbeli határai. Néha egy és ugyanazon ember különböző körülmények között annyira különbözően cselekszik, mintha két különböző ember volna. A minőségi határ megváltoztatása egy dolgot a fejlődés során más dologgá alakít át, függetlenül attól, hogy megmaradnak vagy megváltoznak térbeli jellemzők. A jég más dologgá, vízzé, a víz pedig gőzzé alakul át.
Codd szabályai szerkesztés
Ezeket le kellene fordítani:
THE RULES :
This is C.J Date's version of the 12 Rules from AN INTRODUCTION TO DATABASE SYSTEMS (5th edition) as set forth in pages 389 - 393
0. (Yes, there is a Rule 0!) For a system to qualify as a RELATIONAL, DATABASE, MANAGEMENT system, that system must use its RELATIONAL facilities (exclusively) to MANAGE the DATABASE.
1. The information rule The information rule simply requires all information in the database to be represented in one and only one way, Namely by values in column positions within rows of tables.
2. The guaranteed access rule This rule is essentially a restatement of the fundamental requirement for primary keys. It says that every individual scalar value in the database must be logically addressable by specifying the mane of the containing table, the name of the containing column and the primary key value of the containing row.
3. Systematic treatment of null values The DBMS is required to support a representation of "missing information and inapplicable information" that is systematic, distinct from all regular values (for example, "distinct from zero or any other number," in the case of numeric values), and independent of data type. It is also implied that such representations must be manipulated by the DBMS in a systematic way.
4. Active online catalog based on the relational model The system is required to support an online, inline, relational catalog that is accessible to authorized users by means of their regular query language.
5. The comprehensive data sublanguage rule The system must support a least one relational language that
- (a) has a linear syntax,
- (b) can be used both interactively and within application programs, and
- (c) supports data definition operations (including view definitions), data manipulation operations (update as well as retrieval), security and integrity constraints, and transaction management operations (begin, commit, and rollback).
6. The view updating rule All views that are theoretically updatable must be updatable by the system.
7. High-level insert, update, and delete The system must support set-at-a-time INSERT, UPDATE, and DELETE operators.
8. Physical data independence Self-explanatory.
9. Logical data independence Self-explanatory
10. Integrity independence Integrity constraints must be specified separately from application programs and stored in the catalog. It must be possible to change such constraints as and when appropriate without unnecessarily affecting existing applications.
11. Distribution independence Existing applications should continue to operate successfully
- (a) when a distributed version of the DBMS is first introduced;
- (b) when existing distributed data is redistributed around the system.
12. The nonsubversion rule If the system provides a low-level (record-at-a-time) interface, then that interface cannot be used to subvert the system (e.g.) bypassing a relational security or integrity constraint.
A SZABÁLYOK : Az alábbiak a 12 szabály C.J Date megfogalmazásában (forrás: AN INTRODUCTION TO DATABASE SYSTEMS (5.kiadás) 389 – 393 old. 0. (Igen, van nulladik szabály is!) Ahhoz, hogy egy rendszer RELÁCIÓS-nak, ADABÁZISNAK, és KEZELŐ rendszernek legyen nevezhető, elfogadható - a rendszernek a RELÁCIÓKKAL fogalalkozó adottságait (kizárólag) az ADTBÁZIS KEZELÉSÉRE kell használnia. 1. Az egységes megjelenésű információ szabálya Ez a szabály egyszerűen csak annyit ír elő, hogy az adatbázisban szereplő összes információt egy, és csak egy megadott formában lehet ábrázolni, nevezetesen a sorokba szedett táblázatokon belül egy-egy oszlop pozícióban. (vízszintes és fügőleges koordinátarendszerben – a ford.) 2. Garantált lokalizálhatóság szabálya Ez a szabály lényegében az elsődleges kulcs alapkövetelményének megfogalmazása másképpen. Azt mondja, hogy az adabázisban minden egyes skaláris értékre logikailag úgy kell hivatkozni, hogy megadjuk az azt tartalmazó táblázat és az oszlop nevét, valamint a megfelelő sor (azt tartalmazó sor) elsődleges kulcsának az értékét. 3. A nulla értékek egységes kezelése Az adabáziskezelő rendszernek (DBMS) olyan módszerrel kell támogatnia a "hiányzó és használhatatlan információt " amely egységes, és eltér az összes „rendes” érték kezelésétől (például numerikus értékek esetében, "nullától vagy más számtól különböző"-ként), továbbá független az adattípustól. Ebbe az is beletartozik, hogy ezeknek a reprezentációknak a kezelését a szoftvernek módszeresen kell végeznie. 4. A relációs modell alapján aktív online katalógust kell üzemben tartani A rendszernek támogatnia kell egy online, inline katalógust, amely a szokásos lekérdező nyelvet használó feljogosított felhasználók előtt nyitva áll. 5. A teljeskörű „adatnyelv” szabálya A rendszernek legalább egy olyan relációs nyelvet kell támogatnia, amelynek • (a) lineáris a szintaxisa, • (b) interaktívan és alkalmazási programokon belül is lehet használni, továbbá • (c) támogatja az adat definiáló műveleteket (beleértve az adatok megjelenítési képeinek meghatározására szolgálókat), az adatmegmunkálási (manipulációs) műveleteket (frissítés és visszakeresés is), biztonsági és „jósági (integritási) korlátokat, valamint a tranzakció kezelési műveleteket (begin, commit, és rollback: elkezd, leköt és visszalép?). 6. A külalakfrissítés szabálya A rendszernek képesnek kell lennie az adatok elméletileg frissíthető minden külalakja (nem „nézete”) frissítésére. 7. Magas szintű beszúrás, frissítés és törlés A rendszernek támogatnia kell az INSERT, UPDATE, és DELETE operátorok halmaz szintű, egyidejű működését. 8. Fizikai szintű adatfüggetlenség Az, aminek a neve mndja. 9. Logikai szintű adatfüggetlenség Önmagáért beszél 10. Jóság függetlenség Az adatok jóságának (érvényességének) korlátait az adatfeldolgozási programoktól függetlenül kell tudni meghatározni, és azokat katalógusban kell nyilvntartani. Legyen lehetséges a szóban forgó korlátokat - úgy és amikor szükséges - megváltoztatni, anélkül hogy a meglévő alkalmazásokat szükségtelen módon zavarnánk. 11. Forgalmazás függetlenség A megévő alkalmazások működése zavartalan kell, hogy maradjon • (a) amikor sor kerül az adatbázis kezelő szofver forgalmazott/osztott változatásnak bevezetésére a rendszerben; • (b) amikor a meglévő forgalmazott adatok a rendszerben újra szétosztásra, kiadásra kerülnek. 12. Megkerülhetetlenség szabálya Ha a rendszernek van egy alacsony szintű (egyszerre egy rekordot érintő) interfésze, akkor azt az interfészt ne lehessen a rendszer átverésére használni (pl.) a relációs biztonsági vagy jósági (integritás védelmi) korlátok megkerülésével. A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Rel%C3%A1ci%C3%B3s_adatb%C3%A1ziskezel%C5%91k"