Vita:Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal

Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Vasúttal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Menetrendi problémák

A Tapolcai vonalnál van olyan fejezet, hogy Menetrendi problémák (bár ezen nem csodálkozom). Itt is létre kellene hozni, mert a Sármelléki reptér kapcsolata (annak teljes személyforgalom előtti hiánya) inkább ide illeszkedne. 37.76.27.63 (vita) 2017. április 29., 08:59 (CEST)

Székesfehérvár–Gyékényes vagy Székesfehérvár–Nagykanizsa vagy Budapest–Murakeresztúr?

A szócikk címe, alkalmazkodva a MÁV új számozásához, (1.) módosult. Ugyanakkor a szócikk tartalma és a mellékelt vonal-vázlat (2.) maradt a régi, az infoboxban látható térképvázlaton viszont (3.) egy Budapest–Murakeresztúr vonal látható. --Holdkóros ^vita 2014. január 19., 18:46 (CET)

Balatoni körvasút

Időszerű létrehozni a Balatoni körvasút szócikket a tervezett fejlesztésről, 2016-ban forrást rendeltek hozzá, elvileg 2018-2022 között készül el.

A vasútvonal kiépítése részletesen.

A Déli vasút 1861-ben nyitotta meg a Buda - Kanizsa vonalat, mely a mai Déli pályaudvarnál kezdődött, és nagykanizsánál csatlakozott a 1860-ban átadott Nagykanizsa - Murakeresztúr - Csáktornya - Pragerhof vonalhoz, melyet szintén a Délivasút épített. A mai Kelenföldi pályaudvar jelentősége nagyon megnőtt a Pusztaszabolcs - Dombóvár vonal 1882-es, illetve az Újszőnybe (ma Komárom) vezető vonal 1884-es, valamint a Déli összekötő vasútihídon (1877) Ferencváros felé épített vonalak csatlakozása miatt, ami igényelte egy lényegesen kibővített állomási vágányhálózat, és felvételi épület építését. Ez 1882-ben történt meg. A vonal forgalmának növekedése miatt szükségessé vált a második vágány építése, melyet több szakaszban valósítottak meg. Jelenleg a Délipályaudvartól Szabadbattyánig tart a második vágány, továbbá van három rövidebb szakasz. A második vágány kiépítését a DSA kezdte el, de ennek folytatása a Délivasút (akkor DSA Duna Száva Adria Vasút) vonalának MÁV kezelésébe vétele nyomán vált kiemelten fontossá, hiszen az addig Keleti pályaudvar - Pusztaszabolcs - Börgönd - Szabadbattyán útirányon fözlekedő Balaton északiparti vonatok is a Székesfehérvári vonalra terelődtek. (1932) A második vágány ápítésének kronológiája: 1928 Székesfehérvár - Dinnyés 1929 Dinnyés - Kápolnásnyék 1940 Székesfehérvár - Szabadbattyán 1952 Kápolnásnyék - Baracska 1953 Baracska - Tárnok 1958 Déli pu. - Kelenföld (valódi második vágány) 2013 Kelenföld - Tárnok (ezen szakaszon azért maradhatott el ilyen sokáig, mert a 40-es vonal Pustaszabolcs irányában párhuzamosan fut ezzel a vonallal, és annak vágányait is igénybe vették.) 2015 Szabadi fürdő - Zamárdi felső. (Ez két szakaszt jelent, mert a Sió csatorna hídja csak egy vágányú.) 2018 Balatonszemes - Balatonlelle felső. A villamosítás is több ütemben valósult meg. A Kelenföldi pályaudvar 1932-ben kapott felsővezetéket, de ez a Hegyeshalmi fővonal villamosításához kapcsolódott, ami 16 kV-on épült ki. 1971-ben állították át a ma is használatos 25 kV-ra. 1983 Kelenföld - Déli pu. (Pécsi vonal villamosításához kapcsolódóan.) 1987 Kelenföld - Szabadbattyán 1988 Szabadbattyán - Siófok 1989 Siófok - Fonyód 1990 Fonyód - Keszthely 1995 Gyékényes - Murakeresztúr (A Dombóvár - Kaposvár - Gyékényes vonallal.) 1998 Balatonszentgyörgy - Murakeresztúr.

Forrás: Nagy Tamás cikke: delmagyar.hu/orszag-vilag/150-eves-a-budapest-kanizsa-vasutvonal-a-deli-vasut-3700357/