Vita:Szendrey Júlia
![]() |
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
|
Mikor látta utoljára Petőfit?
szerkesztésPetőfi Sándort 1849-ben látta utoljára. Később valóban nehéz lett volna. Nem tudja valaki, pontosan mikor és milyen körülmények között? Érdemes lenne beletenni a szócikkbe. --Lily15 üzenet 2006. október 19., 19:20 (CEST)
Az Illyés Gyula-féle Petőfi-könyvben le van írva, majd előásom. Bennó iroda 2010. június 7., 17:28 (CEST)
- Illyés még aligha tudhatott Petőfi baskíriai éveiről. :-) Pasztilla 2010. június 7., 19:52 (CEST)
Arról nem is, de azt rögzíti, hogy SzJ mikor látta utoljára PS-t a mérvadó hagyomány szerint. ;) Bennó iroda 2010. június 7., 19:53 (CEST)
Kokárda
szerkesztésPárizsi v. francia mintára készítette? --145.236.115.214 2007. április 20., 22:25 (CEST)
Ellentmondások a cikkben
szerkesztés„közös koporsóban nyugszik Zoltán fiával” – a fia két évvel később halt meg, biztos, hogy a koporsó is közös, nem csak a sír?
„sírjára – annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg – ez áll felvésve: Petőfi Sándorné” – ott van, hogy elvált Horváttól, különben meg ha a Petőfi család sírjába temetik, akkor szerintem természetes, hogy azt írják fel, hogy nekik hogy rokonuk. Alensha 2010. június 7., 17:16 (CEST)
Arról nem beszélve, hogy összehasonlíthatatlanul híresebb PS-ről, mint HÁ-ról. ;) Bennó iroda 2010. június 7., 17:28 (CEST)
- Hűűű, ez a közös koporsó tényleg hátborzongatóan bizarr... nem az a tipikus meghitt közelség anya és fia között... ilyen szerintem még akkor sincs, ha a temetés egyszerre történik. Pasztilla 2010. június 7., 19:50 (CEST)
Amikor a sírt újra felnyitották, akkor helyezték közös koporsóba anyát és fiát. Ma is számtalanszor megtörténik a közös koporsóba helyezés, manapság leginkább a helyhiány miatt.Zöldmosoly vita 2014. január 15., 00:37 (CET)
Házassága Horváth Árpáddal
szerkesztésA korabeli írások valóban leszedték róla a keresztvizet, sőt, maga H.Á. is meglehetősen különös dolgokat mond volt feleségéről annak halála után. Azonban illenék ebben a cikkben megemlíteni azt is, hogy mai tudásunk szerint miért ment hozzá, és hogy H.Á. különös szexuális élete mennyire tette "boldoggá" Szendrey Júliát. Esetleg a naplóját is érdemes lenne tanulmányozni a cikkírónak. {{|78.92.153.90|2011. október 14., 15:30 (CEST)}}
- „Hogyha csak fogalma volna kedves jó Atyámnak mindarról, a mit én kezdettől fogva Árpád mellett szenvedtem, bizonyára méltányolná azt, hogy oly sokáig birtam azt elviselni, a nélkül, hogy panaszaimmal terhére lettem volna, vagy a világot bele avattam volna szenvedéseimbe.” (Ratzky, 80. o.) [1]
- Utolsó levele Horvát Árpádhoz: „...ne háborgassa meg ott álmomat az, ki életemben nem tudott és nem is akart mást tekinteni bennem, mint csak buja állati szenvedélye köteles megosztóját. - Minden lépés, melyet ez ember tenne síromhoz, oly fájdalmat okozna poraimnak, mint minő undort éreztem iránta attól a perctől kezdve, mikor levetkőzve magából az embert, teljes állatiságában tűnt fel előttem s mint ilyen gyalázatos buja fotográf képeit házi köröm szentélyébe oly megérthetetlen cinizmussal behozni törekedett [...] kereken tagadtam azon elv jogosultságát, melyet ő, mint férj, rám erőszakolni akart, hogy: »az asszonynak nincs más kötelessége, mint a férj kéjvágyát kielégíteni«...” (Ratzky, 81. o.) Ratzky így folytatja: „Az előbbiekben már utaltam Horvát Árpád születési vagy betegségből adódó rendellenességére: púpos volt, minden bizonnyal ez volt az oka annak, hogy mint már házassága előtt, pornográf fotókkal próbálta szexuális vágyait fölcsigázni, és erre rá akarta venni feleségét...” (Ratzky, 81. o.)
Fogalmazás
szerkesztés- Az erdődi uradalmi felügyelő leányának már korán alkalma nyílt megismerkedni mindazokkal az úrias vágyakkal és hajlamokkal, melyek először rendszerint az ilyen leánynevelő-intézetekben támadnak. Amikor szüleihez Erdődre visszakerült, ábrándjait a vadregényes vidék is nagyban ápolta. Júlia már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy egykor kivételes különc teremtés válik belőle. Szülei mindazzal elhalmozták, ami után egy ártatlan lélek vágyódhat.
Nem tudom ezt a részt valahonnan idézték-e, de ha nem, szerintem nagyon nem illik az enciklopedikus stílusba. – kazerniel vita 2018. május 12., 13:30 (CEST)