Vita:Szentírás (egyértelműsítő lap)

Egyértelműsítő tartalma és címe

{{helyesírási segély}}^(?) Hálás lennék, ha a vallásokhoz nálam jobban értők kiegészítenék ezt a vázlatos listát. Különösen nem világos előttem, hogy a zsidó vallásban mi számít szentírásnak, továbbá hogy a Védák idesorolhatóak-e. – Malatinszky ^vita 2010. február 5., 17:33 (CET)

Alábbiak szerint. A védák egyértelműen a szent iratok közé tartoznak, a zsidó vallás Szentírása pedig a keresztény Ószövetséggel azonos (az utóbbi az előbbit veszi át kánonostul, bár a közlés sorrendjében van hagyományos eltérés). Bennó^fogadó 2010. február 5., 17:49 (CET)

Először is szerintem baj van a címmel, amiről ez a szócikk beszél, az a szent iratok fogalma, nem pedig a Szentírás, ami így, nagybetűvel egyedül a Bibliát jelöli (kisbetűvel pedig átvitt értelemben, szólásokban fordul elő: az ő szava nekem szentírás stb.).

Ennek tehát így nincs értelme. Ezt a lapot szerintem át kellene irányítani a Bibliára, és nyitni egy szent iratok lapot, ami átveszi a mostani lap tartalmát. Bennó^fogadó 2010. február 5., 17:46 (CET)

Eredetileg éppen az általad javasolt tartalom (átirányítás a Bibliára) volt a cikkben, és ennek a judeokersztény-centrikus voltát akartam oldani az egyéb szentírások (vagy ahogy te mondod, szent iratok) hozzávételével. Nem ragaszkodom az igazamhoz, de hallgassunk meg még egy pár véleményt. Különösen kíváncsi volnék, hogy nem keresztény (vagy akár mormon) nézőpontból hogy néz ki ez a kérdés. – Malatinszky ^vita 2010. február 5., 18:13 (CET)

Meg volnék lepve, ha az átvitt értelmen kívül bárhol előfordulna más jelentésben. Már csak azért is, mert ez egy gyűjtemény neve, a hinduizmusnak pl. viszont csakis többes számú szent iratai vannak, nem pedig 1 db szentírása. A mormon Bibliát jelzővel szoktuk ellátni: mormon Szentírás/Biblia. Meg volnék lepve, ha kiderülne, hogy bármi másra használatos ez a szó.

Különösen így, egybeírva, ami a speciális jelentésváltozás jele. Éppen azért nem Szent írás a gyűjtemény címe, mert nem egyszerűen egy szent írás a sok közül, hanem a Szentírás. Ez kétségtelenül judeokeresztény befolyásoltság alatt végbement nyelvhasználati fejlemény, de nem hinném, hogy ez ellen tehetnénk bármit is. A kultúránk ugyanis judeokeresztény alapokon nyugszik (az írásbelisége meg pláne). ;) Bennó^fogadó 2010. február 5., 18:27 (CET)

Érdemes megnézni az enwiki en:Religious text és en:Scripture (disambiguation) lapjait. Valószínűleg tényleg az egyes szám/többes szám rögzülés az oka annak, hogy a jelentésátfedés nem alakult ki a Szentírás vs. szent iratok formák között, az előbbi szigorúan egyes számban mindig a Bibliát jelölte, az utóbbi lett használatba véve minden más szent irat jelölésére. A Koránt ugyan elvileg lehetne az iszlám Bibliájának nevezni, de csakis metaforikus értelemben. Bennó^fogadó 2010. február 5., 18:33 (CET)

Az, hogy az egyértelműsítő lapon szereplő iratok megnevezésére helyes-e a Szentírás kifejezés, az nem helyesírási, hanem jelentéstani kérdés. Világos, hogy egy keresztény embernek a Szentírás elsősorban a Bibliát jelenti, és mivel a magyarul írók jelentős része keresztény (különösen azok, akik a Bibliáról írnak), valószínű, hogy a Szentírás szó az esetek jelentős többségében a Bibliát jelenti. De mint minden egyértelműsítő lapnál, itt is az a kérdés, hogy van-e más jelentése a szónak, nem pedig az, hogy melyik a domináns jelentés.

Az a kérdés tehát, hogy van-e olyan kontextus, amikor egy mormon a Szentírásról beszél, és a Mormon könyvére gondol. Előfordul-e, hogy egy szikh azt mondja, „Szentírás” és a Granth Szahib gurura gondol? Emlegeti-e egy muszlim a Koránt mint „Szentírást”? Mi a helyzet a hindukkal, zsidókkal?

Kedvenc online enciklopédiámat böngészve arra jutok, hogy igen. Erről tanúskodik Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza cikk Szentírások című szakasza. A Mahábhárata-cikk szerint „A Mahábhárata a hinduk szemében nem csak költemény, hanem törvénykönyv és szentírás is”. A karaita judaizmus „legmeghatározóbb jellemzője, hogy Szentírásként csak a Tanakh-ot fogadja el, elutasítja a Misna és Talmud előírásait”.

Ezek a megfogalmazások mind-mind azt mutatják, hogy a szentírás (vagy Szentírás) szónak igenis számos jelentése van, annak függvényében, hogy milyen vallás kontextusában használjuk. Erre a tényre világít rá a jelen egyértelműsítő lap. – Malatinszky ^vita 2010. április 19., 18:30 (CEST)

De mint minden egyértelműsítő lapnál, itt is az a kérdés, hogy van-e más jelentése a szónak, nem pedig az, hogy melyik a domináns jelentés – tévedés, dehogyisnem az a kérdés, ugyanis a gyakorlat és a WP:EGYÉRT szerint, ha van domináns jelentés, akkor az szerepel a szócikk helyén, és legfeljebb továbbirányítunk egyéb jelentésekre és az egyértelműsítő lapra. A helyesírás nem tudom, hogy került ide. Bennó^iroda 2010. július 31., 22:23 (CEST)

Ezzel kezdeni kéne valamit, mert két napon belül már a második cikket csípem el, ami a Bibliára hivatkozik Szentírásként. Kezdjem egyértelműsíteni, vagy átirányítás lesz a Bibliára és elég azt a két zsidósággal foglalkozó cikket javítani, ami idelinkel? Alensha 2010. július 31., 21:54 (CEST) A probléma megoldva (már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna persze). A Szentírás első helyen a Biblia beceneve, de minthogy minimum második helyen még egy sor vallás szent könyvére is lehet így hivatkozni, a megoldás a {{redir}}^(?) sablon szerepeltetése a Biblia szócikkben, ami az egyértelműsítő lapra irányít. Ez egy olyan probléma, amire a megoldás évek óta fel van találva a gyakorlatunkban, őszintén szólva nem értem, mi volt itt ez a felhajtás. Bennó^iroda 2010. július 31., 22:28 (CEST)