Vita:Tóra
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Először azt szeretném leszögezni,hogy Isten "Jahve" elnevése hibás.Istennek a zsidók szerint sok neve van.Mindnek ismerik a kiejtését, kivéve ezt, mert a héberben nem írtak magánhangzókat,és ezt csak a főpap mondta ki minden évben Jom Kippurkor.A kiejtésm azonban elveszett, ezért az "Elochim"vagy"Elochéjnu"szavakat használják helyette.Hiába ejtik gyakran Jahvé-nek,vagy Jehovának,ezt hibás így leírni vallási okokból,ugyanis csak mássalhangzókat ismerünk. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.156.35.160 (vitalap | szerkesztései)
A JHWH nem az "elnevezése", hanem a neve. Az Elohím (Isten), Elohénú (Istenünk) (mondjuk úgy) a "tisztsége", tehát, hogy ő isten. A kiejtés nem veszett el teljesen, egyetlen forrásban, Origenésznél, görögül, fennmaradt - innen a Jahve, amit ma általánosan elfogad mindenki - a zsidóságot is beleértve. Ejteni azért nem ejtik, mert névtabu vonatkozik rá, általánosan elfogadott nézet szerint a babiloni fogság utántól kezdve, az "Isten nevét hiába fel ne vedd" passzus alapján, annak kiterjesztésével és megszigorításával. A név/szó leírása nem hibás - teintve, hogy a maszoretikus szövegben így van -, csak a Jehova olvasat. Olvasni viszont mindenki tetszésének megfelelően olvashatja. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. június 11., 14:18 (CEST)
Mózes Második könyvének a héber neve 'Smot', nem pedig 'Szimchat'. A smot hébeerül 'nevek'-et jelent a Szimchat pedig örömöt. Ezenkívül a 3. könyvnél három héber betű fel lett cserélve, illetve a kiejtés szerinti átírás sem volt ott. Javítom.
Az ötödik könyvnél pedig két elfogadott kiejtés szerinti átírás van: a Dvorim, vagy a Dvárim. Mivel előtte a többi könyvnél a szefárd átírást használta a szerző, ezért Dvorim-ot is a szefárd kiejtésre cseréltem.