Vita:TTT

Legutóbb hozzászólt Pataki Márta 15 évvel ezelőtt a(z) Szócikk címe témában

SN szerkesztés

Irókra, filozófusokra, sőt a tudósokra is vonatkozott a TTT, nemcsak a képző- és az iparművészekre. Szerintem ez abszulute lexikoncikkbe való, az nem biztos, hogy TTT jó cím, ki kell találni egy jobbat. Szerintem abszolute nem reklámízű, másrészt meg mi az, hogy utólag "bátran" (l. laptörténet) megírja valaki ezt a témát, jóval kisebb dolgokért lefokozták az értelmiségieket, állásuktól való megfosztással fenyegetve őket. Eszembejut, olvastam én már e cikket, csak akkor nem tudtam rajta segíteni, mivel a területemen nagyon felmerül e téma, próbálok segíteni, de nem azonnal, utána kell ennek gondolni, nézni, a tapasztalat nem elég. TTT ebbe a tabu témák is beletartoznak, 1956, Nagy Imre mind tabu téma volt.– Mártiforrás 2008. július 27., 22:47 (CEST)Válasz

Támogatott, Tűrt, Tiltott sorrend jobb lenne talán.– Mártiforrás 2008. július 27., 23:03 (CEST)Válasz

Hát, igen... szerkesztés

Valóban az értelmiségi pályák minden területén "működött". Én a művészetek összes műfajára vonatkoztatva próbáltam megírni, talán ez a viszonylag közismert része. A széles tömegek nyilván a "beat" korszak betiltásaiból tudnak leginkább a dologról, hisz ott is kő keményen működött. Zenekarokat próbáltak "kiradírozni", eltüntetni, másokat pedig futtattak... A konkrétumokba és a rendkívül szerteágazó ágas-bogas részébe nem is akartam belemenni. Ma már viccesen hangzik ez az egész, de akkor napi realitásként az élet része volt, sokak napi megélhetését tette lehetetlenné. A nehezebb időkben egész hátborzongató brutalitással működött... Most hirtelen ennyi tellett tőlem, majd morfondírozni kell rajta. Azért tettem így fel, hogy más is hozzáférjen, tudja alakítani. Előző verziót én nem láttam...

A három szó felsorolási rendje - úgy láttam - nem állandó, úgyhogy azért ezt a viszonylag idétlen címet választottam. Ha valaki más sorrendbe írja a keresőbe, akkor - gondolom - nem jön elő... Szlávics vita 2008. július 27., 23:34 (CEST)Válasz

A művészettörténeti szakirodalomban, szerkesztés

mint a világ legtermészetesebb dolga kerül elő, én is így használom. Ez TTT jó, de a Támogatott, Tűrt, Tiltott is kellene így együtt, majd csinálok egy utalót, s megnézem, hogyan működik.– Mártiforrás 2008. július 28., 01:04 (CEST)Válasz

;o) szerkesztés

Köszönöm a segítséget! üdv: Szlávics vita 2008. július 28., 01:08 (CEST)Válasz

Hát persze, szerkesztés

hogy az irodalomtörténetben is a rendszerváltás után simán írnak ezekről a kategóriákról, a Rákosi- és a Kádár korszakban csak egymás közt mondták, tudták folyton, pl. Kassák, mint képzőművész tiltott volt, mint költő, tűrt, ez utóbbi azt jelentette, hogy nagyon kis példányszámban, s erősen cenzúrázva adták ki műveit. Külön téma, hogy az ismert Három T-re való tekintettel az író vagy a költő, sőt a tudós is "öncenzúrázta" magát, ha egyáltalán publikálni akart valamit. Aztán voltak a jóakaratú vagy kevésbé jóindulatú cenzorok, akik felhúzták a tiltottat a tűrtbe, vagy még a tűrtet is lenyomták a tiltottba. Kodolányi János művei nagy nehezen jöttek fel a tiltottból a tűrtbe, végre újra adtak ki tőle munkákat, aztán pl. így tudták az olvasók megvenni és elolvani az Égő csipkebokor c. művét. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. 1956-os versét nem adták ki Magyarországon az Illyés Gyula összesben sem, rengeteg ilyen dolog volt. Külön pikantériája a dolgoknak, hogy a kiadást követően beszedett, bezúzott kötetek címei terjedtek a suttogó propagandában, s ha utólag később mégis kiadták azokat, akkor nagy ázsiójuk volt, vagy az idegen nyelvű kiadáshoz, ill. a külföldi magyar nyelvű kiadáshoz igyekeztek hozzáférni az olvasók.– Mártiforrás 2008. július 28., 10:59 (CEST)Válasz

Szlávics szíves utólagos engedelmével szerkesztés

  • Idemásolom kettőnk üzenetváltását. Remélem, tanulságos lesz másoknak is.

":Meglepve látom, hogy a semlegességgel kapcsolatos észrevételt tükröző sablont eltávolítottad. Ez a Wikipédián csak a vita befejezése után szokás.

Az adminokat kérdezd meg,hogy miért ugyanaz a sablonja a semlegesség vitatásának és a reklámjellegnek. Nyilvánvalóan én a semlegességet kérem számon.
Véleményem lényege: ahhoz, hogy ez az anyag lexikoncikk legyen, még van mit tenni.
  1. A címe. A TTT (=Tizen Túliak Társasága) nem ebben a formában, hanem az azóta redirektként hozzáadott "Három T"-ként volt ismert.
  2. Ha a cikk csupán a fogalmat magyarázná, még jó lenne ez a cím. Csakhogy a cikk a Kultúrpolitika a Kádár-korszakban cikk megírására vállalkozik. Tehát ez a címet ajánlom.
  3. A semlegesség hiánya bizonyos szóhasználatokban érzékelhető. Pl. a "hírhedt" nem semleges kifejezés, használata itt felesleges. A cenzúra, az indexere tétel mindig a sajtószabadság korlátozása vagy hiánya, mégsem írjuk oda minden egyes szócikkünkben, hogy "hírhedt pápai index", az NSDAP hírhedt indexe stb.

Ugyancsak a "Rákosi-rendszer" és "Kádár-rendszer" fogalmak használata vulgáris. Rákosi-korszakként és Kádár-korszakként ugyanarról beszélünk, de nem ugyanúgy.

  1. az "úgymond" arra vonatkozik, minhta a szerkesztő nem fogadná el a "puha diktatúra" politológiai minősítést, amely ewgyébként általános elfogadott. A puha diktatúrára nem az utolsó mondatban, hanem az elsőben, a fogalommeghatározásnál kellene szólni.
  2. A Kádár-korszak egyik sajátossága a pártállam volt, amely összefonódott az állampárttal. Ennek pont az volt a lényege, hogy az államot pártirányítás alá vonták.
  3. Aczél Györgyről még nincs szócikkünk. De azt a naívságot, hogy egyedül hozzá köthető a 3 T, talán ne hagyjuk bent.
  4. "Törvényre" hivatkozni egy LEXIKONban , annak száma, hatálybalépési és egyéb adatai nélkül annyira pontatlan, mint Portugália helyett "egy európai országot" mondani. A Wikipédia attól lesz lexikon, hogy utánanézünk, ha már a forrásaink ezzel nem törődtek, hogy milyen jogszabályok mire vonatkoztak és bizonyos kérdésekben voltak-e egyáltalában jogszabályok. A Kádár-korszak pártállama ugyanis nem volt jogállam. Mennyi pénzjutalom járt a Kossuth-díjjal ekkor és akkor? Fel van ez tárva? VAgy csak "olvastuk a forrásunkban".
  5. A lexikoncikkekben elsődleges források kellenének. Pl. az MSZMP VIII. és későbbi kongresszusainak határozataiból lehetne kiválasztani az ide vágó bizonyítékokat.
Ezeket kellene megbeszélni.
Elsőként a címét. Érdeklődéssel várom válaszotokat.--Linkoman vita 2008. július 28., 11:22 (CEST)Válasz
Ez az apró változtatás a válaszod?
Hozzáteszem: egy lexikonban a fogalmakat néven nevezzük és kerüljük az olyan zsurnalizmusokat, mint "terméke". A TTT nem termék, hanem a kádári pártállam kuturpolitikájának közkeletű megnevezése.
Egy lexikonban nem azt akrjuk viszont látni, amit úgyis tudunk, hanem szeretnénk többet tudni. Pl. ki és mikor nevezte ezt először 3 T-nek és mikor? --Linkoman vita 2008. július 28., 12:03 (CEST)Válasz
Közben megkaptam kedves válaszodat, amit köszönök.
Én nagyon jónak tartom, ahogy a témába belekezdtél és nem egyszerűen a kritizálás a célom. Én is utánanézek néhány forrásnak, azután visszatérek a cikkre.
Neked pedig sok örömöt, jó munkát kívánok a Wiki szerkesztésében.--Linkoman vita 2008. július 28., 12:06 (CEST)Válasz
Köszönöm válaszod. Biztosítalak, én is végigéltem.
Még valami, amit egyesek néha félreértenek. Az "élet írja a lexikont", ha úgy tetszik - de a szövegek nincsenek készen, azokat valakinek (pl. nekünk) meg kell írnia és ez néha a hétköznapi kifejezésmód felülvizsgálatát igényli.
Visszatérek a cikkre. Üdv.--Linkoman vita 2008. július 28., 12:41 (CEST)Válasz

--Linkoman vita 2008. július 28., 15:08 (CEST)Válasz

Németh László szerkesztés

1957-ban kapott Kossuth díját a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumnak adta a könyvállomány gyarapítása céljából, a könyvtár az adományozó kívánságainak megfelelően használta fel a pénzt. Németh László eltartotta a feleségét, a gyermekeit, mégis elajándékozta a Kossuth díját, van ennek gesztus értéke. Németh megalkudott, ha dolgozni akart, más polgári megélhetése már nem volt, a felesége pékségét államosították, de mégis jelezni tudta, hogy teljesen nem adta be a derekát. Aztán az irodalomtörténészek mindent megmagyaráztak, sokan közülük jó propagandistái voltak a jó íróknak és költőknak. Szóval a helyzet mindig sokkal bonyolultabb, mintha leegyszerűsítve előadjuk.– Mártiforrás 2008. július 28., 15:11 (CEST)Válasz

Szócikk címe szerkesztés

  • Három T
  • Támogatás, Tűrés, Tiltás
  • Támogatott, Tűrt, Tiltott (a sorrend változik)
  • TTT

Ez mind közkézen forog, igen majd meg kell nézni konkrétan melyik művelődéspolitikai irányelv mondja ki az 1960-as évek vége felé, de az biztos, hogy a három T-ét az új gazdasági mechanizmus hozta magával, s mintegy 1968-tól a rendszerváltásig volt érvényes. S annyira beleívódott a köztudatba, hogy utólag rávetítik a megelőző időszakra is egészen 1948-ig visszamenőleg. Persze nem csoda, mert egy művelődéspolitikai irányelv nem egyik pillanatról a másikra megy át a gyakorlatba, előzményei vannak, folyamata van, sőt utóélete van. Nem biztos, hogy jó egyetlen személyhez kötni, de ilyen rövid történelmi távlatból nem nagyon lehet mást tenni. Borzasztóan szeretném, ha az okosabbak bedolgoznának ebbe a szócikkbe, s lenne belőle egy teljesen semleges álláspontot képviselő cikk, amilyen a wikipédiába illik.– Mártiforrás 2008. július 29., 00:05 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „TTT” laphoz.