Vita:Várkonyi Nándor

Ez a szócikk témája miatt a Pécs-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: EniPort (vita), értékelés dátuma: 2013. május 17.

Péccsel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Várkonyi Nándor - "a magyar Däniken"?

El ne felejtsem ezt majd valahogy becsempészni a Sziriat oszlopai c. cikkbe. Mert nekünk még a Danikenünk is olyan, mint Szent-Györgyi Albertünk vagy Teller Edénk - tudományos. És igaza van. Gubb ✍ 2005. szeptember 22., 19:25 (CEST)

A vallástudomány, a hermeneutikus vagy okkult stúdiumok általában kikerülik a tudományosnak nevezett modern evolucionizmust. A példa kedvéért Mircea Eliadét, a vallástörténészt idézzük: "A mítoszban az igazi történelem, a conditio humana történelme hagyományozódik át. A mítosz tehát tartalmazza mindenfajta viselkedés alapelveit és példáit." Várkonyi azonban más úton jár. Megkeresi a "tudomány" premisszáit, állításait, következtetéseit - ami jóval rögösebb és cseppet se veszélytelen út, se szellemi, se egzisztenciális értelemben. Viszont esszenciájában hordozza a teljesség igényét.

Amikor cenzúrát még a "tudomány" nevében is gyakoroltak, Várkonyinak ki kellett hagyni a könyvéből azt a két hivatkozást, ami az első kiadásban a legnagyobb port verte fel:

- A Föld által befogott, majd rázuhanó, kozmikus katasztrófát eredményező Kainohold elméletét, amit Paul Hörbiger nyomán ismertetett.

- az ember emlékezetelőtti régiségű zoomorf formáinak a létezésére vonatkozó, Edgar Dacqué alapján kifejtett tanítást.

Közben pedig zavartalanul kiadták Daenikennek a hasonló tartalmú "tudományos ponyváit". Igaz, hogy azok ateisták. De az érdekes az, hogy közben mindinkább elfogadja a tudomány, hogy nemcsak kövek hullhatnak az égből, mint azt hajdan a Francia Akadémia által kigúnyolt picardiai parasztok észlelték, hanem netán bolygók is, ami akkora katasztrófa, hogy a dinoszauruszok is kihalhatnak tőle. (Az örökkévalóság szemszögéből kockázatos dolog cenzúrázni...)

Az "elsüllyedt kontinensek", mint a civilizáció bölcsői - Atlantisz, Gondvana, a "déli földrész", Mu, a Csendes-óceán hajdani földdarabja is némileg más színben tűnnek fel, mióta a geológia alapja a lemeztektonika lett, annak a Wegenernek a nyomán, akit éppen Várkonyi Nándor ismertetett először minálunk, és kit tudományos gúnykacaj fogadott, midőn a húszas években előjött a kontinensek úszásának az elméletével. A "déli kontinens" például 100-150 millió évvel ezelőtt valóban létezett, ez szakadozott szét a mai formájukban ismert (szub)kontinensekre, és az indiai pajzs innen kezdte meg vándorútját Ázsia felé. (Várkonyi is beszél a dél-afrikai Natal és az indiai Dekkan geológiai rokonságáról.) Várkonyi elméletének végül is csak a kronológia marad gyenge pontja, mivel alapvetően kultúrdiffúziós érvei vannak a hajdani "őscivilizációkat" nevelő kontinensek mellett, viszont így az emberi történelem ezer és tízezer évei kerülnek szembe a geológia millió és tízmillió éveivel.

Forrás: Magyar Szemle