Főmenü megnyitása

Vitorlázórepülés motor nélküli repülés. Aerodinamikailag ideális alakú, könnyű szerkezetű, szilárd építésű vitorlázó repülőgéppel végzett repülés, amelynek során a pilóta a szelet és az emelő légáramlatokat használja ki.

Vitorlázórepülő-emlékmű a Farkashegyen

TörténeteSzerkesztés

A vitorlázórepülés lehetőségének kutatása a 19. század végén kezdődött. Az első sikeres vitorlázórepülés 1895-ben a német Otto Lilienthal nevéhez fűződik. Ezt követően a Wright fivérek motoros repülése háttérbe szorította a vitorlázórepülés iránti érdeklődést. A első világháború után a vesztes országoknak megtiltották a motoros repülést, így törekedtek a motor nélküli repülési lehetőség kihasználására. A korlátozó intézkedések hatására a vitorlázórepülés a sportrepülés egyik legfontosabb ága lett. A vitorlázórepülés fejlődésének eredménye, hogy a magassági rekord meghaladja a 14 000 métert, a megtett vízszintes távolság az 1600 kilométert, a sebességi rekord a 200 kilométer/óra értéket. Magyarországon 1929-ben, a Farkashegyen kezdődött a vitorlázó-repülés.

Emelések jellegeSzerkesztés

  • lejtővitorlázás
  • termikvitorlázás
  • viharfront-repülés
  • alpesi repülés
  • hullámvitorlázás

ForrásokSzerkesztés