Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyjev

orosz geográfus, térképész, felfedező, író, 1872-1930
(Vlagyimir Arszenyjev szócikkből átirányítva)

Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyjev (oroszul: Владимир Клавдиевич Арсеньев; Szentpétervár, 1872. augusztus 29.1930. szeptember 4.) orosz geográfus, térképész, felfedező és író. Szentpétervárott született, katonai pályára lépve mint százados az orosz Távol-Kelet földrajzi feltárásának szentelte életét.

Vlagyimir Arszenyjev
Született1872. augusztus 29.
 Orosz Birodalom, Szentpétervár
Elhunyt1930. szeptember 4. (58 évesen)
 Szovjetunió, Vlagyivosztok
Becenevegeográfus, térképész, felfedező és író
Állampolgársága
  • orosz (1872. augusztus 29. – 1917. szeptember 1.)
  • Orosz Köztársaság (1917. szeptember 1. – 1917. október 25.)
  • szovjet (1922. december 30. – 1930. szeptember 4.)
Nemzetiségeorosz
Foglalkozása
Tisztségemúzeumigazgató (Khabarovsk museum named after Grodekov)
IskoláiVladimir Military School (1893. szeptember 1. – 1895. augusztus 12.)
Kitüntetései
  • Medal 100 year 1812
  • Russo-Japanese War Medal
  • Medal "In memory of the 300th anniversary of Romanov dynasty"
  • Fellow of the Royal Geographical Society
  • Medal for China campaign (1901. szeptember)
  • Order of Saint Anna, 4th class (1904. december 9.)
  • Order of Saint Anna, 3rd class (1906. február 25.)
  • Order of Saint Stanislaus, 3rd class (1906. február 25.)
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class (1907. március 17.)
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata (1907. október 14.)
  • Order of Saint Anna, 2nd class (1916. május 19.)
Halál okabronchopneumonia
SírhelyeNaval Cemetery (Vladivostok)

Vlagyimir Arszenyjev aláírása
Vlagyimir Arszenyjev aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Arszenyjev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1899-től kezdve számos expedíciót vezetett a mai Habarovszki és Tengermelléki határterületek addig feltáratlan vidékeire. A Szihote-Aliny déli részét három expedíció (1902, 1906, 1907) során járta be. Ezeken az utakon vele tartott egy nanáj vadász, Derszu Uzala, akivel 1902-ben ismerkedett meg és kötött barátságot. Derszu 1908-ban halt meg, alakját az azonos című könyvben örökítette meg Arszenyjev.

1908-1910-ben a Szihote-Aliny északi részét térképezte fel. A forradalom után a később róla elnevezett vlagyivosztoki természettudományi múzeum igazgatója lett. Az 1920-as években az Ohotszki-tenger északkeleti partvidékére és a Parancsnok-szigetekre szervezett kutatóutakat. Utolsó nagyobb expedícióján 1927-ben az Amur alsó folyásának vidékét tárta fel.

Kuroszava Akira 1975-ben azonos című filmjében dolgozta fel Derszu Uzala c. művét, amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Arszenyjev városát róla nevezték el és 1972-ben emlékművet is állítottak tiszteletére.

Nincs szebb dolog a világon, mint a holdfényben fürdő végtelen tenger és a némán ragyogó csillagokkal teleszórt mélységes égbolt.
– Idézet Arszenyjevtől (www.citatum.hu)[1]

Művei szerkesztés

Oroszul szerkesztés

  • По Уссурийскому Краю – Az Usszuri vidékén (1921)
  • Дерсу Узала – Derszu Uzala (1923)
  • В горах Сихотэ-Алиня – A Szihote-Aliny hegyeiben
  • Сквозь тайгу – A tajgán keresztül
  • Китайцы в Уссурийском крае – Kínaiak az Usszuri-vidéken

Magyarul szerkesztés

  • Az őserdők fia – Derszu Uzala; ford. Makai Imre; Magyar Könyvtár, Bratislava, 1949; 2. kiadás: Szikra, Budapest, 1950; 3. kiadás: I-II. Móra, Budapest, 1960 (Ifjúsági kiskönyvtár)
  • A Távol-Kelet őserdeiben; vál., ford. Terényi István, jegyz. Sobók Ferenc, térkép Bognár Gábor; Művelt nép, Budapest, 1956 (Világjárók, 2); 2. kiadás: Gondolat, Budapest, 1960 (Világjárók, 2)
  • Derszu Uzala, Gondolat, Budapest, 1976 (Világjárók, 106) (A Távol-Kelet őserdeiben 3. javított, rövidített kiadása)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikk szerkesztés