Vlasinje (Mrkonjić Grad)
Vlasinje (szerbül: Власиње) lakatlan falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben. Vlasinje településnek a Szerb Köztársaság területén maradt, kisebb része.
| Vlasinje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,75 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 25′ 58″, k. h. 17° 13′ 12″Koordináták: é. sz. 44° 25′ 58″, k. h. 17° 13′ 12″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 65 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 14 km-re kelet-északkeletre, az Orbász (Vrbas) bal partján, 750 méteres magasságban található. A falutól északra található az Orbász szurdoka.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1 | 0 |
| Bosnyák | 975 | 0 |
| Horvát | 149 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 1133 | 0 |
Története
szerkesztésVlasinjét az írásos dokumentumok már 1459-ben említik, amikor István Tamás bosnyák király adománylevelében említi. Ez az oklevél a szarajevói Zemaljsko múzeumban található. Ezt követően az évszázadok során a mai napig folyamatosan, változatlan néven említik a művekben.[4]
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott. Ez Zmijanjének nevezett vidék a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegységeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Vlasinje községnek 38 háza, 176 muszlim és 79 katolikus lakosa volt.[6] 1910-ben Vlašinje község részeként a településen 67 házat 279 muszlim, és 129 katolikus horvát lakost számláltak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településen 220 házat és 507 lakost számláltak.[8] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 1133-an éltek, a lakosság 86%-a muszlim bosnyák volt. 1992-ben a falu teljesen leégett, lerombolták, amiért senkit sem vontak felelősségre. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A Déli Mozdulat hadművelet során ekkor foglalták vissza a Horvát Köztársaság hadseregének egységei. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település egy kisebb, lakatlan része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került, míg nagyobbik, bosnyákok lakta része a Föderációhoz és a Jajca önkormányzatához csatlakozott.[9][10] 2009. augusztus 2-án a falunak a Föderációhoz tartozó részén megnyílt az új mecset, 2015. július 19-én pedig sikeresen megvalósult a falu vízellátásának projektje.[4]
Nevezetességei
szerkesztésVlasinje első mecsete, amely a gyülekezet legrégebbi tagjai szerint 1891 körül épült, a falu központjában volt, ahol jelenleg a sírok vannak. A második világháború után a jelenlegi helyére költöztették, azóta kétszer is bővítették, utoljára 1988-tól 1992-ig. 1992-re a mecset készen állt a megnyitó ünnepségre, de a csetnik agresszorok a faluba való első behatolás után felgyújtották, és ez a mecset is több száz másik bosznia-hercegovinai mecset sorsára jutott, amelyeket a bűnözők teljesen leromboltak. Miután Vlasinja muszlim gyülekezete visszatért a száműzetésből, akció indult a mecset építésére, és 2002 és 2009 között megépült Jajcei majlis területének legnagyobb mecsete két minarettel, amelyet 2009. augusztus 2-án avatták fel hivatalosan. A mecset külső méretei 19 x 13méter, a központi imaterületen 300 hívő fér el, míg a mahfil 250 fő befogadására képes.[4] A mecset Vlasinje településnek a Föderációhoz tartozó részén áll.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b c Vlasinje. miz-jajce.com
- ↑ Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 310. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.
- ↑ Tražimo da se hrvatsko selo Liskovica pripoji općini Jajce i FBiH Archiválva 2014. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben., poskok.info, hozzáférés: 2013. december 17.
- ↑ Furdi: Tražimo da se hrvatsko selo Liskovica pripoji općini Jajce i FBiH, centralna.ba, hozzáférés: 2020. március 25.
További információk
szerkesztés
