WRB Fahrafeld–Felixdorf
A FAHRAFELD, RAXALPE, LEOBERSDORF és FELIXDORF gőzmozdonyok a Bécs-Győr Vasút (WRB) személyvonati gőzmozdonysorozata volt.
| WRB Fahrafeld–Felixdorf | |
 | |
| WRB „FAHRAFELD“ - „FELIXDORF“ SStB „FAHRAFELD“ - „FELIXDORF“ SB 27 (régi), 23 | |
| Pályaszám | |
| SB/DV 797-800 | |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 1 435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 1 422 mm |
| Ütközők közötti hossz | 7 960 mm |
| Magasság | 4 300 mm |
| Szolgálati tömeg | 27,4 t |
| Tapadási tömeg | 27,4 t |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | C n2 |
| Hengerek | |
| Átmérője | 421 mm |
| Dugattyú lökethossza | 579 mm |
| Gőznyomás | 4,9 bar |
| Csőfűtőfelület | 109,00 m² |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1846-ban készítette John Haswell az első osztrák háromcsatlós mozdonyokat a Bécsújhely–Gloggnitz közötti 7 ‰ „hegyiszakasz”-ra. A két mozdony a FAHRAFELD és a RAXALPE voltak. Ezeket követte a LEOBERSDORF és a FELIXDORF a WRB, később a StEG Mozdonygyárából.
A mozdonyok külső hengeresek, ám belsővezérlésűek voltak. A második és a harmadik tengelynek laprugóinak felfüggesztése himbával volt összekötve a kedvezőbb teherelosztás érdekében. A kísérletképp beépített fáradt gőz előmelegítő nem vált be, később azonban ismét beépítették. A gőztér alá volt méretezve, ezért a kazán túl sok vizet fogyasztott.
A mozdony az említett „hegyiszakaszon” 300 t tudott továbbítani, de az 1854-ben megnyitott semmeringi vasúton csak 90 tonnát. A négy mozdony az SStB-től az Déli Vasúthoz átkerülve a 27 sorozatba lett sorolva és a 797-800 pályaszámokat kapta. Végül a Déli Vasút magyar pályaszakaszaira lettek telepítve. Így 1861-ben Nagykanizsára voltak állomásítva, majd nyomuk veszett.
Az eltűnésükről fennmaradt egy történet, amely nem bizonyítható egyértelműen. Lehetséges, hogy az olasz-déltiroli hálózatra lettek áthelyezve. E feltételezés szerint ekkor átnevezték őket MARCO POLO, SCALIGERO, BERICO és POLENI nevekre és ezután Lombardisch-venetianische Ferdinands-Bahn (LVF) Marco Polo – Poleni név alatt találjuk őket.
Végezetül: a FAHRAFELD név Fahrafeld község nevéből ered. Ez a kis helység a WRB hálózatától meglehetősen távol esik és a helyet érintő Alsó-ausztriai Délnyugati Vasutat (németül Niederösterreichische Südwestbahn) csak 1877-ben nyitották meg. Az elnevezés oka, hogy Sina György bárónak – akinek családja révén fontos érdemei voltak a monarchia vasútépítésének finanszírozásában – abban az időben Fahrafeld községben is voltak birtokai.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a WRB – Fahrafeld bis Felixdorf című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. – Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
Külső hivatkozások szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- szerk.: Lányi Ernő: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. ISBN 963-552-161-8. (1985)
- Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978, ISBN 3-900134-40-5
