Wahnfried

Richard Wagner villája Bayreuthban

A Wahnfried (Haus Wahnfried, Wahnfried-villa) megépítésétől 1973-ig Richard Wagner és családja otthonaként szolgált, egyúttal a Wagner-fesztivál (Bayreuthi Ünnepi Játékok) szíve és irányítóközpontja is volt. Wagner első és egyetlen saját otthona nevét a zeneszerzőtől kapta, a német ’őrület’ (Wahn) és ’béke’ (Friede) szóösszetételből.[1] 1976 óta a Bayreuthi Richard Wagner Múzeum látogatható itt, mely a tekintélyes Wagner-hagyatékot őrzi. Az épület 1872 és 1874 között épült fel Richard Wagner elképzelései alapján, a klasszicista családi villa, a Wahnfried, Bayreuth városa déli részén elterülő őrgrófi Hofgarten park szélén áll. Az épület kertjében van Richard Wagner és felesége, Cosima Wagner eltemetve.

Wahnfried
A Wahnfried 2005-ben
A Wahnfried 2005-ben
WahnfriedBayreuth16.JPG
Település Bayreuth
Építési adatok
Építés éve 1872- 1874
Építész(ek) Wilhelm Neumann
Hasznosítása
Felhasználási terület
Tulajdonos Wagner-családfa
Elhelyezkedése
'Wahnfried' (Németország)
'Wahnfried'
'Wahnfried'
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 56′ 27″, k. h. 11° 34′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 56′ 27″, k. h. 11° 34′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Wahnfried témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az épület hátsó oldala
Richard Wagner a Wahnfriedben, a zongoránál Liszt Ferenc (Georg Papperitz festménye)
A Siegfried Wagner-ház 2007-ben
A nagyterem Wagner könyvtárával

ÉpületSzerkesztés

A háromszárnyú épület kialakításában Wagner elutasított miden luxust. A Wahnfried földszintje két nagy, reprezentatív helyiségből, a hallból és a nagyteremből áll. A nagyteremben található Wagner könyvtára, és itt áll az 1876-ból származó Steinway zongora, William Steinway ajándéka a Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitása alkalmából. A zongora – melyen Liszt is játszott - kora ellenére ma is koncertezésre alkalmas állapotban áll. A földszint további részein vannak a vendégszobák, és egy egyszerű falépcső vezet fel az emeleten levő családi lakrészekhez, gyerekszobákhoz, Wagner és Cosima háló- és dolgozószobájához.

TörténeteSzerkesztés

A Wahnfried nagyrészt II. Lajos bajor király ajándékából épült, aki 25 000 tallér összegig támogatta Richard Wagnert az építési terület megvásárlásában, és a villa megépítésében.[2] II. Lajos mellszobra a ház előtt kapott helyet. Az építkezés 1872-ben kezdődött és 1874-ben fejeződött be, Wagner feleségével, Cosimával és gyermekeivel Danielával, Blandine-nel, Izoldával, Évával és Siegfrieddel április 28-án költözött be. A zeneszerző itt fejezte be Az istenek alkonya c. operáját és dolgozott a Parsifalon. Wagner a bayreuthi klíma miatt többször hónapokat töltött Velencében, ahol 1883-ban hunyt el. A zeneszerzőt a kertben temették el 1883-ban, és itt nyugszik az 1930-ban Bayreuthban elhunyt özvegye, Cosima Wagner is. A Wahnfrieddel szemben levő épületben (jelenleg Wahnfriedstraße 9) halt meg Liszt Ferenc 1886-ban, a házon ezt emléktábla jelzi, 1993 óta Franz-Liszt-Museumnak ad otthont.[3]

A villa keleti oldalán álló melléképületet, melyet a zeneszerző már 1879-ben bővíteni akart, Siegfried Wagner 1894-ben neoklasszicista stílusú kis villává bővítette, emeletet építtetett rá, és saját otthonát ott alakította ki.

Siegfried Wagner és Cosima 1930-ban bekövetkezett halála után a villa életét Siegfried Wagner angol származású özvegye, a náci vezetéssel szoros kapcsolatot tartó Winifred Wagner irányította. Először 1923-ban volt Hitler a villa vendége, aki 1936 és 1938 között az Ünnepi Játékok alatt a Siegfried Wagner-házban is szállt meg. 1945. április 5-én egy Bayreuthot ért légitámadás során a Wahnfried-villa délkeleti része, a szalon, a hozzátartozó rotunda, az efölötti emeleti részek súlyosan sérültek. 1949 után a zeneszerző unokája, Wieland Wagner feleségével és négy gyerekével a Wahnfried-villa lakható nyugati részébe visszaköltözött, majd a keleti szárnyat is - nem az eredeti terveket követve - helyreállították. A Siegfried Wagner-ház 1957-ig amerikai katonai parancsnokság és tisztikaszinó volt, majd miután Winifred Wagner visszatért Bayreuthba, élt itt haláláig, 1980-ig.[4] Wieland Wagner 1966-ban bekövetkezett halála után özvegye kénytelen volt a Wahnfried-villából kiköltözni.[5]

A Wahnfried-villa 1973-ig állt a Wagner-család tulajdonában.

MúzeumSzerkesztés

Az 1973. május 1-én létrejött Richard Wagner Alapítvány tulajdonába került Wahnfried-villát Bayreuth városának adományozta, a város múzeum felállítása céljára pedig az alapítvány rendelkezésére bocsátotta azt. A második világháborúban félig lerombolt és az idők során elhanyagolódott épületet eredeti formájában felújították, így a rotundát, a szalont, a vendégszobákat, majd a Bayreuthi Richard Wagner Múzeum 1976. július 24-én hivatalosan is megnyithatta kapuit.

A múzeum őrzi Richard Wagner több mint 2500 kötetből álló könyvtárát, a hagyaték legértékesebb része nyolc opera eredeti partitúrája, kompozíciós és zenekari változatok, szerzői utasítások; mintegy 1500 levél, melyeket a zeneszerző és majd 10 000, melyeket Cosima Wagner írt. Itt őrzik R. Wagner és II. Lajos bajor király levelezését is.[6] A teljes Richard Wagner és Cosima Wagner hagyatékon túl a múzeumi anyag Siegfried Wagner művészi hagyatékát is tartalmazza.

Az egykori Siegfried Wagner-házat a múzeum a család történetének árnyékos időszakának, a nácikkal való kapcsolatnak a bemutatására szentelte.

2013 és 2015 között 20 millió euró költségből a múzeumot újra felújították, bővítették és átalakították, 2015 július 24-én hároméves bezárás után nyílt újra.[7][8][9] Az átalakításkor az 1930-as években a telekhez Winifred Wagner által vásárolt részen egy modern múzeumépületet húztak fel, így a múzeum jelenleg három épületből áll: Wahnfried-villa, Siegfried Wagner-ház, és az új épület.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kiesel, Markus and Mildner, Joachim. (2016). Wahnfried, Das Haus von Richard Wagner (Wahnfried, the Home of Richard Wagner). ISBN 978-3-940768-59-9. Bestellnummer CB 1259. ConBrio Verlagsgesellshaft mbH. (Regensburg, Germany).
  2. W. Bronnenmeyer. Richard Wagner. Bürger in Bayreuth. Ellwanger, 47. o. (1983) 
  3. Franz-Liszt-Museum honlapja
  4. Siegfried Wagner-Haus. Richard Wagner Museum. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  5. Kurbjuweit, Dirk.: Wagner's Dark Shadow: Can We Separate the Man from His Works?. Spiegel Online, 2013. április 12.
  6. Német Szövetségi Köztársaság. Panoráma, 290. o. (1980). ISBN 963 243 025 5 
  7. Fulker, Rick. (24 July 2015). "Richard Wagner's house reopens to the public". Music. Deutsche Welle. (Germany).
  8. Roddy, Michael. (24 July 2015). "New Bayreuth Wagner museum confronts family Nazi ties head on". Reuters. (Bayreuth, Germany).
  9. Heilmeyer, Florian. (21 March 2016). "Taking a Staab at Wagner – Extending the Richard Wagner Museum in Bayreuth". Uncube Magazine.

ForrásokSzerkesztés

  • Heinrich Habel: Festspielhaus und Wahnfried. Prestel, München 1985, ISBN 3-7913-0386-4.
  • Manfred Eger: Die Bibliotheken des Richard-Wagner-Museums und der Richard-Wagner-Gedenkstätte. In: Bibliotheksforum Bayern, 15 (1987), S. 227–235.
  • Manfred Eger, Sven Friedrich: Richard-Wagner-Museum Bayreuth. 15. Auflage. Westermann, Braunschweig 2008.
  • Sven Friedrich: Das Buch eines edlen Geistes ist der kostbarste Freund: Richard Wagner und seine Bibliotheken. In: Klaus Döge (Hrsg.): „Schlagen Sie die Kraft der Reflexion nicht zu gering an.“ Beiträge zu Richard Wagners Denken, Werk und Wirken. Schott, Mainz u. a. 2002, ISBN 3-7957-0463-4, S. 11–20.
  • Angelika Pabel, Reinhard Feldmann: „War doch solcher Luxus in Büchereinbänden in Bayreuth bisher noch nicht getrieben worden“. Richard Wagners Bibliotheken: ein Einstieg. In: Einbandforschung, 26 (2010), S. 51–58.

További információSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés