Bayreuth

	Bayreuth
; Bayreuth címere	; Bayreuth zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Frankföld
Járás	Felső-Frankföld
Rang	járási jogú város
Polgármester	Thomas Ebersberger (CSU)
Irányítószám	95444–95448
Körzethívószám	921; 9201; 9209;
Rendszám	BT
Testvérvárosok	Lista Annecy (1966–); Rudolstadt (1990–); La Spezia (1999–); Rodostó (2012–);
	Népesség
Teljes népesség	74 506 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1092 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	340 m
Terület	66,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″
	Bayreuth Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Bayreuth weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői Wagner városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres operaházának, a Festspielhausnak a megépítése.

Fekvése szerkesztés

A Roten Main partján, a Frank-Svájc és a Fichtel-hegység között fekszik.

Története szerkesztés

Vilhelmina őrgrófné

A várost valószínűleg Andech grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a Hohenzollernek fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is pestisjárvány sújtotta, majd 1430-ban a huszita háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor Keresztély brandenburg-kulmbachi őrgróf a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a harmincéves háború után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás barokk épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki II. Frigyes porosz király kedvenc testvére és Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az Ansbachi Hercegséghez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a poroszok foglalták el, 1806-ban a franciák, majd 1810-ben Bajorország része lett.

1872-ben a városba költözött Richard Wagner, aki itt valósította meg álmát: fő műve, A Nibelung gyűrűje tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási operaházat építtetett, amely 1876-ra lett kész. A második világháborúban a náci ideológia egyik központi helyszíne lett, a Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok) miatt. A várost közvetlenül Berlinből igazgatták, köszönhetően Hitler érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a Flossenburg koncentrációs tábor. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.

Népesség szerkesztés

A népesség alakulása 1925 és 2022 között

Lakosok száma	35 306	61 835	67 035	69 813	72 683	71 572	72 148	73 065	74 657	74 506
	1925	1961	1975	1987	2010	2013	2015	2016	2019	2022

Adatok: Wikidata

Látnivalók szerkesztés

Liszt Ferenc háza

Haus Wahnfried – a klasszicista családi ház 1873-ban épült Richard Wagner instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
Liszt Ferenc háza – (Wahnfriedstraße 9, a Wahnfriedstraße és Lisztstraße sarka) a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban Liszt Ferenc.
Neues Schloss (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a Markgrafenbrunnen.
Stadtpfarrkirche – 13–14. századi gótikus templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
Altes Schloss (Régi Kastély) – 1454-ben épült.
Markgräfisches Opernhaus (Őrgrófi Operaház) – 1744–1748 között épült, eredetileg udvari színháznak.
Festspielhaus – a 380 méter magas Grüner Hügel-dombon áll. Az 1900 férőhelyes színházat Wagner kívánságára Gottfried Semper építette 1872–1876 között. Júliusban–augusztusban a Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye.
Fantasie-kastély – a keleti Donndorf városrészben áll. 1758-ban építették.