Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek/2009-35

A török függetlenségi háború (törökül: Kurtuluş Savaşı vagy İstiklâl Harbi) (1919. május 19. – 1923. október 29.) török forradalmárok politikai és katonai ellenállása volt az antanthatalmak ellen, melyek az I. világháború után eldöntötték az Oszmán Birodalom feldarabolását. A török nemzeti mozgalom tagjai Anatóliában megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést, mely Musztafa Kemal tábornok vezetésével katonai műveleteket rendelt el a görögök, az örmények, az angolok és a franciák ellen, kényszerítve a nyugati csapatokat Törökország területének elhagyására. A háború eredményeképpen a nyugati szövetségesek kénytelenek voltak felülbírálni a sèvres-i békeszerződést és elfogadni a lausanne-i békeszerződést 1923 júliusában. 1923. október 29-én Törökországban kikiáltották a köztársaságot. Atatürk reformjai révén az ország modern, demokratikus, szekuláris, mind politikai, mind társadalmi szempontból a nyugat-európai értékekhez közeledő köztársaság lett.