Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2020-06-03

Miért működik a Wikipédia szerkesztés

A Wikipédiát fogalmunk sincs kik szerkesztik. Sokszor (ha jól látom a vitalapokat a viták sokszor egyszerű gyíkharcok). Nincs arra előírás, hogy egy a témához értő véleményezze, ellenőrizze (vagy valami) a cikkeket Mi okozza, hogy a szócikkek mégis általában elfogadható minőségűek és 1021 pedig jó? (Igen tudom, hogy vannak ócskák is)

87.242.57.194 (vita) 2020. június 3., 18:48 (CEST)[válasz]

válasz
Vegyük sorra!
  • „A Wikipédiát fogalmunk sincs kik szerkesztik.”
Fontos tudni? Nem az a fontos, hogy ki minek mondja magát, hanem az, hogy az írásai-módosításai hiteles forrásokra támaszkodjanak. Mondjuk, Einstein sem írt enciklopédiát a fizikáról... Simonyi Károly sem lett Nobel-díjas, mégis kiválót alkotott e téren!
  • „Sokszor (ha jól látom a vitalapokat a viták sokszor egyszerű gyíkharcok).” (Mit fejeznek ki a zárójelek?)
A gyíkharcok életbevágóan fontosak: mindenki küzd az életteréért. Bizony, még az is fontos, hogy mikor kell kötőjel egy összetett szóban, mikor kell vessző egy ragozott idegen név utolsó szótagjára! Ezek tudása nélkül is lehet „hülyén meghalni”! A világ teremtésének kezdetéről is lehet dalban énekelni (Geyer Flórián dala), nem csak vallástörténeti disszertációban!
  • „Nincs arra előírás, hogy egy a témához értő véleményezze, ellenőrizze (vagy valami) a cikkeket”
Nincs. „Valami” pláne nincs. Erre vannak a vitalapok. Amin néha „gyíkharcok” folynak.
(Csak tudd: a Wikipédia - és az összes Wikipedia, Википедия, Vicipædia stb. - összes szerkesztője önkéntes! A Wikimedia Foundation adományokból tartja fenn magát, bevételeit a technikai személyzet javadalmazására, a szerverek bővítésére, karbantartására fordítja. A Wikipédiát és társlapjait (Wikiszótár, Wikidézet, Wikimédia Commons stb., és nemcsak a magyar verziókat!), a „kismillió” tudományág menedzselését maguk az önkéntes szerkesztők biztosítják, viták és megegyezések árán!)
  • „Mi okozza, hogy a szócikkek mégis általában elfogadható minőségűek és 1021 pedig jó? (Igen tudom, hogy vannak ócskák is)”
Még mindig csodálkozol? (Az 1021 hogyan jött ki? Az „nem ér”, hogy mi ennyit mondunk! Miért nem számolsz tovább?)
(És tudjuk, hogy vannak ócskák is! Segíthetsz, hogy fogyjanak!)
  vitorlavita 2020. június 4., 12:40 (CEST)[válasz]

Kedves Vitorla

A papír alapú lexikonok esetén az Akadémiai Kiadó (vagy a termék kiadója) felkéri az adott szakterülethez értő embereket, hogy legyenek szívesek írjanak/írassanak szócikket a szép új lexikonba. Itt bárki írhat bármit bármiről, az akkor butaságok, mint most a Galilei holdak elnevezése mégis viszonylag ritka (vajon miért nem említette meg egyik fél sem a "hagyományos írásmód" szabályt?). Nagy Titok: 1021 a kiemelt szócikkek száma volt, amikor a kérdést kitettem. Magam is írtam több ócska és néhány olyan cikket, ami nekem tetszik (nektek nem feltétlenül). Azt nem értem, hogy milyen folyamatok okozzák azt, hogy a szócikkek nagyon túlnyomó többsége használható, a vandalizmusok száma kordában tartható, bár néha egy-egy hiba néha évekig bent marad a szövegben, de hibáktól az egyéb kiadványok sem mentesek. Nagyon fennkölten fogalmazva (csak az egyértelműsítés miatt): Mik azok a társadalmi, pszichológiai és egyéb folyamatok, ami miatt a Wikipédia, Wikipedia, Википедия, Vicipædia stb. talál önkéntes szerkesztőket, illetve mi okozza, hogy a vandalizmus, az érdektelenség nem kerekedik felül. Az nagyon látszik, hogy aki szerkeszteni akar, annak egy "beavatáson" kell átesnie. Az első pár szerkesztői hibáért akár 3-10 letolás is jár. Ha a szerkesztő ezt az időt "túléli" akkor van esélye szerkesztővé válni.

87.242.57.194 (vita) 2020. június 4., 14:38 (CEST)[válasz]

felelet
Kedves kérdező!
Ne kezdjünk dialógus-írásba, Giordano Bruno módjára (dialógust más is írt, de most az ő neve jutott eszembe) - nem vagyunk fórum, erre más web-oldalak alkalmasabbak (mi naponta archiválunk, ezeket hetente „elsüllyesztjük”)!
Hogy ne maradj megválaszolatlan:
A papír alapú lexikonoknak - ha elég nagy szócikk-listájuk van - egy évtizedig tart a megjelentetésük (a Magyar Nagylexikon-kötetek 1993-2004 között jelentek meg; kb. 160 ezer szócikkről van szó). Belátható, hogy sok cikkük hamar javításra-bővítésre szorul, sok szócikküket - mivel tartalmuk az idő előrehaladásával lépést tartani nem tudhat - hiányolni fogjuk. Emiatt, és amiatt, amit te is megírtál, a felkért szakértők reputációja miatt, ezek a lexikonok nagyon drágák: a 19 kötetes Magyar Nagylexikonnak 340 szerzője van - a kötetek kereskedelmi ára ma (kötetenként emelkedve) 5000-10000 Ft között mozog - ha visszafelé nézzük: úgy olcsóbbodva, ahogyan az egyes kötetek egyre avultabbak(!).
A Wikipédia - a szerkesztők aktivitása szerint - naprakész, és ingyenes. A naprakészség nem mindig teljesül, de törekszünk rá. Pl. már megtudható a Wikipédiából, hogy Miklósa Erika a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (hogy derűs példát mondjak).
A mi szerkesztőink száma többezer, kiskamasztól kezdve szépkorúakig, általános iskolástól kezdve akadémikusig. Persze, nem mindenki egyformán aktív. Ennek oka sokféle. Egy közös van bennük: önkéntesek. Ugyan nincs olyan társadalmi elvárás, mint pl. az egészségügyben-szociális munkában való önkéntes részvétel, azért elgondolható, hogy a Wikipédia szerkesztőiben is buzog egyfajta tettvágy: ők közkincset hoznak létre. Egyéni ambícióból, de egymást is segítve! Ezért sikeres projekt a Wikipédia!
  vitorlavita 2020. június 4., 18:50 (CEST)[válasz]