Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2022-05-30

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-07-17, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-07-13 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-07-14 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-07-15 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-07-16 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-07-17 Ma

2022. 5. 27. « 2022. 5. 28. « 2022. 5. 29. « 2022. 5. 30. » 2022. 5. 31. » 2022. 6. 1. » 2022. 6. 2.

Mi a legmagasabb pontja az aggteleki-karsztnak?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mi a legmagasabb pontja az aggteleki-karsztnak?; --195.199.214.49 (vita) 2022. május 30., 09:49 (CEST)[válasz]
adatok: Az Aggteleki-karszt a valamikor Gömör-Tornai karsztnak nevezett vidék déli, magyarországi része.; E karszt szlovákiai felének legnagyobb fennsíkja a Szilicei fennsík - az őt környező hegyek 660-680 m-es tsz feletti magasságúak.; A karsztvidék magyarországi része (az Aggteleki-karszt) már alacsonyabb. A Kartográfiai Vállalat 1988-as kiadású Nagy Világatlaszának (ISBN 963 351 373 1 CM) 32. oldalán két hegycsúcsának magasságát is megnézhetjük: a Fertős-tető 604 m, a tőle 15 km-re K-re, az Aggteleki Nemzeti Park kisebb részében lévő Szár-hegy pedig még alacsonyabb, 514 m magas. (Nyilván, a környezetükhöz képest ők a legmagasabbak...); vitorla^vita 2022. május 30., 16:42 (CEST)[válasz]

Földfüggetlen trolibuszvezeték

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A trolibusz szócikkben azt írjátok, földfüggetlen tápellátásnál nem tud megrázni, ha csak az egyik vezetékhez ér hozzá valaki. Csakhogy ha valaki hozzáér, aki le van földelve, akkor tőle földfüggővé válik, vagyis beáll földpotenciálra. 600 V van benne, mivel bármelyik vezetékhez hozzá lehet érni egy balesetben, a legjobb esetben az egyik vezetékben -300 V van, a másikban +300V: 300V-tal tolódik el el ha valaki hozzáér: ugye a -300V-os vezeték külső felülete negatívan töltött, a +300V-osé meg pozitívan: az egyikből lesz feltöltetlen, a másikból meg 2-szeres töltéssűrűségű: mindkét változáshoz az elektronok az emberen mennek át, vagyis áram megy át rajta. Ha egyik vezeték felülete se lenne töltött, akkor nem 600V lenne benne hanem 0. Van egyszer a 2 változás, irányonként 2 vezeték, 2 menetirány: 4 vezeték, legyen mondjuk 10 km-es vonal: 40 km-nyi vezeték, több mint 1 cm vastag + 3 fázisú transzformátorból egyenirányítják 6 diódával: ennek a 3 tekercse + az összes trolibusz tápegységében levő összes tekercs összesen: ugyanis nem lehet közvetlenül rákötni a motorra, mert akkor nem lehetne szabályozni a trolibusz sebességét. Ez iszonyatosan nagy felület, aminek a kapacitása se kicsi, a tekercseknél meg pláne. Ilyen nagy felületen rengeteg töltés van, ez se tudja megrázni az embert? Egy vasúti oktató filmen az volt, hogy a felsővezetékről lekapcsolták a feszültséget, majd a szerelés végén a szerelő valahonnan vette le a földelést, de rossz sorrendben, és az 5000 V körüli sztatikus feszültség agyon is ütötte: még nem volt rákapcsolva a felsővezetékre a 25 000 V. Szóval biztos hogy jól van abban a szócikkben?

--188.36.110.72 (vita) 2022. május 30., 17:51 (CEST)[válasz]

Annyival kiegészíteném, hogy az nem igaz, hogy zárt áramkör híján nem ráz. Egyetlen pólus is ráz, ha elég nagy kapacitású. A Föld elég nagy kapacitású, és a vezetékek is. Ugyanis a felületén töltések vannak felhalmozódva: a fel van töltve statikusan legalább az egyik pólus, mivel egyébként nem 600 V lenne hanem 0. Egy gombelem érintkezői is fel vannak töltve statikusan, akkor is amikor nincs készülékben. Ha a konnektorból kihúzom a vezetéket, egymagában van a vezeték, az is feltöltve marad, igaz utána kisül, mert nem tökéletes szigetelés. 91.120.156.73 (vita) 2022. május 30., 19:05 (CEST)[válasz]

Kiszámoltam, tényleg nem sok: 2 cm-es átmérővel, 10 km-es vonalon 40 km-nyi kábel 0,1464 uF, 300 V-on ez 44 uC, elvileg 0,03 A-től veszélyes: 1,5 ms-ig képes ezt fenntartani. Akkor mégis jól van. 188.36.110.73 (vita) 2022. május 30., 19:42 (CEST)[válasz]

Megjegyzés

A trolibuszok kocsiszekrényét egy fémseprű leföldeli azért, hogy aki beszáll a járműbe, ne kapjon áramütést. Ezért a földhöz képes a felsővezeték mindkét része nagyjából 300 V felültséggel különbözik a földtől. MZ/X ^vita 2022. május 31., 20:57 (CEST)[válasz]

Kiegészítés

50 Hz-es 3 fázisúból van egyenirányítva 6 diódával, 300 Hz-es lüktető egyenáram. Simán agyon tud ütni valakit. A kérdező. Előzőleg 4 darab 10 km-es vezetéket kellett volna számolni: a kapacitása nem arányos a hosszával, még nagyobb a kapacitása. 91.120.152.1 (vita) 2022. június 3., 20:11 (CEST)[válasz]