Winkler Albert (zeneszerző)

Winkler Albert (Nagyenyed, 1930. április 4. – Sinaia (Bucsecs-hegység), 1992. június 27.) erdélyi magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester.

Winkler Albert
Életrajzi adatok
Született	1930. április 4. Nagyenyed
Elhunyt	1992. június 27. (62 évesen)
Pályafutás
Hangszer	zongora
Tevékenység	zeneszerző, karmester
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskolai tanulmányait Nagyenye­den, a Bethlen Gábor Kollégiumban (1940–1948), a kolozsvári Zenekonzervatóriumban (1948–49, zongoratanára Halmos György), majd zeneszerzés szakon Leningrádban, a Rimszkij-Korszakov zenekonzervatóriumban végezte (1949–1954). 1954–1973 között a bukaresti rádió zenei rendezője, a Bukaresti Állami Zsidó Színház zenei együttesének vezetője. Zeneműveit Winkler Adalbert néven is jegyezte. Első zeneműve (Dal hegedűre és zongorára) Leningrádban jelent meg 1951-ben.

Mintegy 130 opust tartalmazó életműve műfaji szempontból nagyon sokszínű. Hangsúlyos helyen állnak a vokális műfajok: kórusok, dalok, román és magyar nyelven. Műveit a dallamosság elsődlegessége, gyakran az – elsősorban erdélyi kötődésű – népzenei ihletés, késő romantikus hangzásvilág jellemzi. Életművének román nyelvű összegezését Carmen Popa írta: Determinări, raporturi şi interferenţe stilistice în creaţia lui A. Winkler (doktori értekezés anyaga, 2006).

Művei

Fontosabb vokális és vokálszim­fonikus művei

• Napjaink kantátája (1964);
• Pace, vis al omenirii (kantáta, 1981);
• Fluviul revărsat (opera, Const. Carjan librettójára, 1973–78);
• Marinarul pe uscat (operett/musical, 1984);
• Színpadi kísérőzenék a Zsidó Színház előadásai számára;
• Filmzenék (Perpetuum mobile, 1959; Dans maghiar, Scherzino, 1959, stb.).

Dalok

• Négy szerelmes dal (népdalszövegek, 1958);
• Négy erdélyi magyar népdal (népi szöveg, 1963);
• Trei lieduri (József Attila-versek, E. Jebeleanu fordításában, 1958);
• Hieroglifa (négy dal szopránhangra és fúvóskvintettre, 1988).

Kórusművek

• Négy lapádi népdal (vegyes karra és zongorára, 1958);
• Steaua stelelor (négy poéma vegyes karra, József Attila-, Nazim Hikmet-, Mihai Beniuc-, Ady Endre-versekre, 1959).

Számos sikeres könnyűzene-mű szerzője volt, köztük a Se-ntorc vapoarele, amelyet Doina Badea mutatott be. Ezek közül egyesek a Romániai Zeneszerzők Szövetsége különlenyomataként jelentek meg. Bun venit c. dalát a hadsereg zenei pályázatán (III. díj, 1972), a Cântă şi tu cu noi c. dalát a Clubul folyóirat pályázatán tüntették ki (III. díj).

Az 1950-es és az 1960-as években hazafias verseket is megzenésített. Ezek az Ifjúmunkás, a Művelődés hasábjain, valamint gyűjteményes kötetekben: Dal a hazáról (Bokréta, Bukarest, 1956), Dal a szabad hazáról (Az új élet dalai, Bukarest, 1959) jelentek meg.

Szimfonikus művek, versenyművek

• I. (d-moll) szimfónia (1954);
• II. (C-dúr) szimfónia: Spre piscuri (1958);
• Augusztus 23. (zenekari nyitány, 1953, díszoklevél a bukaresti ifjúsági- és diákfesztiválon);
• Zongoraverseny (1959);
• Fuvolaverseny (1960);
• Hunyadi képek (szimfonikus szvit, 1961);
• Vonószenekari koncert (1962);
• Metamorfózisok (szimfonikus variációk, 1967);
• A fény kapui (1969);
• Gyökerek (szimfonikus változatok, 1980);
• Spaţii maramureşene (1979; a Yamaha Music 1981-es nemzetközi versenyén díjazott mű);
• Zborul condorului (1982).

Kamarazeneművei

Kamarazeneművei a fúvós hangszerek iránti vonzódását is tükrözik, duói, triói többségében fúvós hangszer is szerepel:

• Klarinét–zongora szonáta (1956);
• Hegedű–zongora szonatina (1964);
• Brácsa–zongora szonáta (1989);
• Szextett (fúvós hangszerekre és zongorára, 1963);
• Tectonique (12 hangszerre, 1968);
• Monológ és párbeszéd (klarinétra és zongorára, 1964);
• Nuances (klarinétra és hegedűre, 1969);
• Szekvenciák (fagottra és zongorára, 1964);
• Piccola passacaglia (trombitára és zongorára, 1972);
• Ţârmuri japoneze (improvizációk fuvolára, hegedűre és zongorára, 1972);
• Nyári nap (klarinét–zongora, 1979);
• Trió (hegedű, cselló, zongora, 1979);
• Trio profondo (brácsa, gordonka, nagybőgő, 1983).

Zongoraművek

• Zongoraszvit magyar témákra (1947, átdolg. 1956);
• Hét bagatell (zongorára, 1957);
• Magyar népdalszvit (vegyes kar, 1961);
• Ballada és Scherzo (1961);
• Momenti (1965);
• Varázslatok a hegyekben (preparált zongorára és magnetofonszalagra, 1970).

További művek szólóhangszerekre

• Monolog (klarinétra, 1964);
• Enigme (nagybőgőre, 1972);
• Hegedű­szólószonáta (1982);
• Jazz-művek: Rapszódia (szaxofon, tenor és jazz-zenekarra, 1972);
• Piano music (1992).

Ogives, Ornaments és III. Szimfónia c. zenekari művei befejezetlenül maradtak.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/2. (T–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0997-2  

További információk

• Zenei Lexikon. III. Szerk. Boronkay Antal, Budapest, 1965.
• Viorel Cosma: Compozitori şi muzicologi români. Bukarest, 1965;
• Viorel Cosma: Muzicieni din România. Lexicon bio-bibliografic. 9. kötet, Bukarest, 2006.
• Adalbert Winkler: A Román Zeneszerző Szövetség különnyomata. – Doru Popovici: In memoriam Albert Winkler Muzica 1992/4.
• Carmen Popa: Determinări, raporturi şi interferenţe stilistice în creaţia lui Albert Winkler Bukarest, 2006.
• Elisabeta Boros-Konrád: Şcoala muzicală naţională maghiară şi compozitorii maghiari din România. Kolozsvár, 2008. II.