Wolfsgraben

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 8.

Wolfsgraben osztrák község Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 1774 lakosa volt.

Wolfsgraben
A Jézus szíve-plébániatemplom
A Jézus szíve-plébániatemplom
Wolfsgraben címere
Wolfsgraben címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásSankt Pölten-Land járás (2017. január 1. – )
Irányítószám2381, 3012, 3021
Körzethívószám02233
Forgalmi rendszámPL
Népesség
Teljes népesség1700 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület17,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 31″, k. h. 16° 07′ 05″48.158611°N 16.118056°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 31″, k. h. 16° 07′ 05″48.158611°N 16.118056°E
Térkép
Wolfsgraben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfsgraben témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Wolfsgraben a Sankt Pölten-i járásban
 
A községháza
 
Wolfsgraben

Wolfsgraben a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdőben, a Wolfsgrabenbach patak mentén, Bécstől 15 km-re nyugatra. Legmagasabb pontja a Hengstlberg (619 m). Területének 66,9%-a erdő, 23,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz csak egy település tartozik, ennek részei: Dreikohlstätten, Heimbautal, Kleinhöniggraben, Langseiten, Roppersberg.

A környező önkormányzatok: északkeletre Purkersdorf, keletre Laab im Walde, délre Breitenfurt bei Wien, délnyugatra Wienerwald, nyugatra Klausen-Leopoldsdorf, északnyugatra Pressbaum.

Története

szerkesztés

Wolfsgrabent csak 1533-ban említik először, területén ekkor elszórtan kis tanyák és favágótelepülések voltak a császári erdőhivatal felügyelete alatt. Bécs 1683-as ostromakor a törökök feldúlták a régiót. A napóleoni háborúk során, 1809-ben a franciák pusztították el a környéket, miután a parasztok két katonájukat megölték. A község 1849-ben alakult, a feudális birtokrendszer eltörlése után. 1870-ben 113 házában 677 lakost számláltak össze. A 19. század végén a bécsi polgárság kedvelt kiránduló- és üdülőhelyévé vált. 1906-ban megalakult önkéntes tűzoltóegylete. Egy évvel később a kalazanciánus rend segítségével felépült a temploma (amely 1935-től plébániatemplom) és egy kis kolostor. A második világháború végén a Vörös Hadsereg 1945. április 3-át követően szállta meg, fosztogatás és a nők megerőszakolása kíséretében.

2017-ig a Bécskörnyéki járáshoz tartozott, annak megszűnése óta a St. Pölten-i járás része.

A wolfsgrabeni önkormányzat területén 2024 januárjában 1774 fő élt. Lakosságszáma az 1970-as évekig 600 körül volt, majd a Bécsből kiköltözők miatt gyors gyarapodásnak indult. 2022-ben az ittlakók 91,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 3,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 70,6%-a római katolikusnak, 5% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 1,7% mohamedánnak, 19% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (93,9%) mellett a magyarok alkották 16 fővel (1,1%).

A népesség változása:

2016
1 707
2018
1 700

Látnivalók

szerkesztés
  • a Jézus szíve-plébániatemplom

Testvértelepülések

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wolfsgraben című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.