Főmenü megnyitása

Xenokratész

ókori görög filozófus

Xenokratész (ógörögül: Ξενοκράτης, latinul: Xenocrates) (Khalkédón, i. e. 396Athén, i. e. 314) görög filozófus.

Xenokratész
Nyugati filozófia
Ókor
Xenocrates.jpg
Élete
Született kb. i. e. 396
Khalkédón
Elhunyt kb. i. e. 314 (82 évesen)
Athén
Pályafutása
Iskola/Irányzat Platonizmus
Érdeklődés Logika, Fizika, Metafizika, Episztemológia, Matematika, Etika
Rájuk hatott Krantor, Polemon
Hatottak rá Platón, Speuszipposz, püthagóreusok
Fontosabb nézetei Platón filozófiáját fejlesztette tovább
A Wikimédia Commons tartalmaz Xenokratész témájú médiaállományokat.

Xenokratész Agathénor fia volt. Kora ifjúságától kezdődően Platónt hallgatta és Szicíliába is elkísérte. Természetét tekintve lomha volt ugyanakkor ismert volt önmegtartózkodásáról is: mikor tanítványai egy hetérát fektettek az ágyába az azt mondta, hogy egy szobor mellé feküdt be. Idejének nagy részét az Akadémián töltötte. Diogenész Laertiosz feljegyzései szerint amikor Xenokratész bement a városban a hordárok és az ordítozó csőcselék kitért az útjából. Ugyancsak Diogenésztől tudhatjuk meg, hogy annyira megbízhatónak tartották, hogy ő volt az egyetlen Athénban aki a bíróságon eskütétel nélkül tanúskodhatott. Naponta több órát töltött gondolkodással, de legalább egy órát a hallgatásnak szentelt. A száztizedik Olympiász második évétől (i. e. 339-től) huszonöt éven keresztül, haláláig az Akadémia vezetője volt.

Diogenész Laertiosz könyvében olvashatjuk, hogy az athéniak egyszer eladták Xenokratészt rabszolgának, mert nem tudta fizetni a tartózkodási díjat. Phaleroni Démétriosz vásárolta meg és szabadon engedte. Nyolcvankét éves korában halt meg, miután egy éjszaka megbotlott egy edényben és elesett.

MűveiSzerkesztés

Diogenész Laertiosz hetvenöt művének címét őrizte meg, amelyek között filozófiai értekezések, tanköltemények és parainétikus iratok egyaránt találhatóak. A címekből megítélhetően a filozófus tevékenysége az Akadémián művelt szinte valamennyi tudományra kiterjedt: dialektikai, természetfilozófiai, etikai, politikai stb. témák mellett a nyelvtudomány kérdéseiről is értekezett, valamint kommentárt írt Parmenidész művéhez és a püthagoreus tanokhoz.

Írások, eposzok és intelmek:

  • A természetről
  • A bölcsességről
  • A gazdaságról
  • Az árkádiai
  • A meg nem határozottról
  • A gyermekről
  • Az elégedettségről
  • A haszonról
  • A szabad emberről
  • A háláról
  • Az önkéntességről
  • A barátságról
  • Az illőről
  • Az ellentétekről
  • A jó érzésről
  • Az írásról
  • Az emlékezésről
  • A hazugságról
  • Kallikhjész
  • Az értelemről
  • Oikonomikosz
  • A mértékletességről
  • A törvény erejéről
  • Az államról
  • A szentségről
  • Az erény áthagyományozhatóságáról
  • A létezőről
  • A sorsról
  • A szenvedélyekről
  • Az életmódról
  • Az összetartásról
  • A tanítványokról
  • Az igazságosságról
  • Az erényről
  • Az alakokról
  • Az élvezetről
  • Az életről
  • A bátorságról
  • Az egyről
  • Az ideákról
  • A művészetről
  • Az istenekről
  • A tudományról
  • Az államférfi
  • A tudományosságról
  • A filozófiáról
  • Parmenidész műveiről
  • Archedémosz, vagyis az igazságosságról
  • A jóról
  • A megismerésről szóló tanításokról
  • A logikai kérdések megoldásáról
  • Előadások a fizikáról
  • Összefoglalás
  • A nemekről és a fajokról
  • Pitagóreus kérdések
  • Megoldások
  • Felosztások
  • Tételek (21 könyv)
  • A dialektika tanulmányozásáról

A stílusról és a tanulmányokról:

  • A következtetésről (kilenc könyv)
  • A matematikáról (hat könyv)
  • Az ismeretről (két könyv)
  • A geometriáról szóló könyvekről
  • Kommentárok
  • Az ellentétekről
  • A számokról
  • A számok szemlélete
  • A dimenziókról
  • Az asztrológiáról
  • Az uralom elemei. Alexandroszhoz
  • Arybaszhoz
  • Hephaisztiónhoz
  • A geometriáról

ForrásokSzerkesztés