Zagore (történelmi régió)
Zagore (bolgárul: Загоре, IPA: [zəˈɡɔrɛ]); más írásban Zagorie, Zagora vagy Zagoria) Bulgária egy bizonytalanul meghatározott középkori régiója volt. Neve szláv eredetű, jelentése "a hegyen túl". A régiót először középgörög nyelvű források említik Ζαγορια néven. (Ennek az írása óbolgárul Загорїа volt.) Az írásokban azért szerepelt, mert a 8. század legelején Tervel uralkodása idején a Bizánci Birodalomtól az Első Bolgár Birodalom megszerezte.[1] A szövegkörnyezet alapján úgy lehet Zagore helyszínét meghatározni, mintha az Trákia északkeleti része lenne.[2]
| Zagore | |
| Ország |  Bulgária |
| Elhelyezkedése | |
 Zagore
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 25′ 00″, k. h. 25° 52′ 00″42.416700°N 25.866700°EKoordináták: é. sz. 42° 25′ 00″, k. h. 25° 52′ 00″42.416700°N 25.866700°E | |
A Második Bolgár Birodalom idején II. Iván Aszen bolgár cár uralkodása alatt szintén megemlítik a területet, mégpedig az 1230 utáni dubrovniki chartában, melyben megengedik a raguzai kereskedőknek, hogy az egész bolgár területen, többek között Zagore (пѡ всемѹ Загѡриѹ) teljes területén kereskedhessenek.[3]
A 14. századi velencei dokumentumok Zagore nevét Bulgária szinonimájaként használják. (Példa egy 1384. február 14-én kelt dokumentumból: partes del Zagora, subditas Dobrotice).[4] Ehhez hasonlóan a későbbi raguzai kereskedők is szívesen importáltak Bulgáriából jó minőségű zagorei viaszt, amit leggyakrabban Szófiában szereztek be.[5]
Ma a terület neve a Sztara Zagora (Régi Zagora, jelentős város az Észak-trákiai-alföldön, Sztara Zagora megye központja) és Nova Zagora (Új Zagora, Szliven megye egyik városa) őrzi nevében. Az Antarktiszhoz tartozó Déli-Shetland-szigetek egyikén, a Livingston-szigeten a Zagore-tengerpartot a bolgár Antarktiszi Földrajzi Név Bizottság ez után a terület után nevezte el.[6]
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zagore című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Zlatarski, Vasil. 1 Epoha na huno-bǎlgarskoto nadmoštie: 2 Bǎlgarskite vladeteli ot roda Dulo, Istorija na bǎlgarskata dǎržava prez srednite vekove. Tom I. Istorija na Pǎrvoto bǎlgarsko carstvo, 2 (bolgár nyelven), Sofia: Nauka i izkustvo, p. 231. o. [1927] (1971). OCLC 67080314
- ↑ Tervel (700–721) (bolgár nyelven). Rodovo nasledstvo. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 14.)
- ↑ Daskalova, Angelina, Marija Rajkova. Gramoti na bǎlgarskite care (bolgár nyelven). Sofia: Bulgarian Academy of Sciences, p. 30. o. (2005. november 26.)
- ↑ szerk.: Vasil Gjuzelev: Venecianski dokumenti za istorijata na Bǎlgarija i bǎlgarite ot XII–XV v. (bolgár nyelven). Sofia: General Department of Archives at the Council of Ministers of the Republic of Bulgaria, p. 136. o. (2001. november 26.). ISBN 954-0800-22-9
- ↑ szerk.: Ioanna D. Spisarevska: Dubrovniški izvori za bǎlgarskata istorija (bolgár nyelven). Sofia: General Department of Archives at the Council of Ministers of the Republic of Bulgaria, pp. 36-37, 90-91. o. (2000. november 26.). ISBN 954-9800-11-3
- ↑ Bulgarian Antarctic Gazetteer: Zagore Beach. Antarctic Place-names Commission. Republic of Bulgaria, Ministry of Foreign Affairs. [2006. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
