Zsigmondy Emil

magyar hegymászó

Zsigmondy Emil (Bécs, 1861. augusztus 11. – Meije, Dauphiné-Alpok, 1885. augusztus 6.), hegymászó, máig a legismertebb magyar származasú hegymászó a világban.

Zsigmondy Emil
Zsigmondy Emil portréja
Zsigmondy Emil portréja
Született 1861. augusztus 11.[1]
Bécs[2][3][4][5]
Elhunyt

Saint-Christophe-en-Oisans
Állampolgársága osztrák
SzüleiZsigmondy Adolf
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmondy Emil témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaEdit

Alig 24 évesen, 1885-ben halt meg az Alpokban, a Pic de la Meije megmászása közben, kötélszakadás következtében. Ez a rövid élet elég volt neki arra, hogy megszerezzen egy orvosi diplomát, megmásszon számos csúcsot, közülük sokat elsőként, és megírjon több könyvet, melyek közül az „Alpok veszélyei” a mai napig hasznosan forgatható hegymászó szakirodalom, eddig 11 kiadást ért meg három nyelven.

CsaládjaEdit

Testvére Zsigmondy Richárd Nobel-díjas kémikus és Zsigmondy Ottó, aki szintén hegymászó volt. Nagynénje, Zsigmondy Auguszta Schulek Frigyes édesanyja.

MűveiEdit

  • Die Gefahren der Alpen (Bécs, 1885., magyar kiadás: Az Alpok veszélyei, Kornétás Kiadó, Budapest 2001)[6] ISBN 9639353000
  • Im Hochgebirge (Lipcse, 1889, Verlag von Dunder & Humbolt, K. Schultz gondozásában és E. T. Compton képeivel, magyar kiadás: Alpesi kalandozások címen, Fekete Sas Kiadó, Budapest 2004) ISBN 9639352675
  • Erschliesser der Berge (1926)

EmlékezeteEdit

 
Zsigmondy Emil emléktáblája a Vaskapu-sziklán

Róla elnevezett földrajzi helyekEdit

JegyzetekEdit

ForrásokEdit

További információkEdit