Főmenü megnyitása

A Zygomaturus trilobus a pleisztocén során Ausztráliában egykor élt növényevő erszényes volt.

Infobox info icon.svg
Zygomaturus trilobus
A Zygomaturus rekonstrukciója
A Zygomaturus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Vombatalkatúak (Vombatiformes)
Család: Zygomaturidae
Nem: Zygomaturus
Faj: Z. trilobus
Tudományos név
Zygomaturus trilobus
(Owen, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zygomaturus trilobus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zygomaturus trilobus témájú kategóriát.

A nagyméretű, törpe vízilóra emlékeztető méretű és testalkatú állat testtömegét 500 kilogrammra becsülik. Tudományos nevét széles járomcsontjáról (os zygomaticum) és jellegzetes, három gumójú előzápfogairól kapta.

Testalkata alapján Ausztrália vizes, mocsaras élőhelyein élhetett kisebb csoportokban, ahol az ott tenyésző növényzettel táplálkozott. Más erszényes rokonához hasonlóan (például erszényes oroszlán, Diprotodon australis) nem voltak szemfogai, viszont erőteljes záp- és metszőfogakkal rendelkezett. Négy lábon járt.

Kb. 40-50 000 évvel ezelőtt halt ki: egyesek szerint azért, mert Ausztrália éghajlata erősen szárazzá vált; mások szerint viszont azért, mert a kontinensen ekkoriban megjelenő ember túlzott vadászatának esett áldozatául (erről bővebben: pleisztocén megafauna). Legközelebbi élő rokona a vombat és a koala.

ForrásokSzerkesztés